szilvamag
Men
 
Bejelentkezs
Felhasznlnv:

Jelsz:
SgSg
Regisztrci
Elfelejtettem a jelszt
 
Szavazzatok rm

TopSite.hu - A web legjobbjai.

 
Klikk a Hrdetsre

Ha regisztrlsz a Top-Start rendszerbe akkor az Ajnl kdhoz ezt rd:2963

 
Nzettsg Szmll
Induls: 2009-03-09
 
Jelenleg....

ltotag bngszi a lapot!

 
Zldsgek s gymlcsk
Zldsgek s gymlcsk : Zldsgek

Zldsgek

A zldsg kifejezs konyhamvszeti msz. Defincija nem tudomnyos igny, nagyrszt nknyes s szubjektv.


     A lgyszr nvnyek brmelyik rszt, ami emberi fogyasztsra alkalmas, zldsgnek nevezhetnk, kivve a gabonaflket, az olajos magvakat, fszereket s a konyhai rtelemben vett gymlcsket. A gombkat is zldsgeknek szoks tekinteni, holott azok teljesen ms biolgiai kategriba tartoznak (valamikor a nvnyek al soroltk ket).

     A zldsgek kzl nmelyiknek a levelt fogyasztjuk (pldul fejes salta), msnak a szrt (sprga), gykert (srgarpa), virgt (brokkoli), gumjt (fokhagyma) vagy retlen, hsos magvait (zldbors, bab). A zldsgflkhez tartoznak olyan nvnyek is, amelyeknek botanikai rtelemben vett gymlcst fogyasztjuk, ilyen az uborka, a tk, az avokd, a paprika.

     Mivel a „zldsg” nem botanikai kifejezs, nincs ellentmonds abban, hogy egy nvnyi rsz botanikailag gymlcs, de egybknt zldsgnek tekintjk. Rgi knyvekben is tallkozhatunk olyan nzetekkel, amelyben a dinnyt zldsgknt, a paradicsomot gymlcsknt emltik meg.

     ltalban a zldsgek inkbb ssak vagy ersek, mintsem des zek (nhny kivtellel, mint a rebarbara, sttk) vagy az ceniai kultrkban elterjedt des burgonya, a „kumara”.

     lelmezsi rtkk

     A zldsgflk az emberi tpllkozsban nem csak biolgiai energiaforrst jelentenek, hanem az emberi szervezet szmra kis energia-felvtel mellett sok biolgiailag rtkes tpanyagot is. Fogyaszthatk nyersen, stve, fzve, prolva, nmagukban vagy ms zldsgflkkel, egyb lelmiszerekkel egytt, gy sokfle elksztsi mdot knlnak.

     Tartstssal, akr konzervlva, akr szrtva, akr mlyhtve, fogyasztsi idejk meghosszabbthat. A zldsgflk szrazanyag tartalma 5-25%-kztt ingadozik, melynek tlnyom tbbsge sznhidrt. svnyianyag-tartalmuk 1% krl van.

     A legtbb zldsgfle fehrjben szegny, kivtel a bors, a bab s a fldimogyor, melyek 4-6%-ot tartalmaznak. Bennk a B12- s a D-vitamin kivtelvel az sszes vitamin elfordul. Az egyes zldsgflkben nagy mennyisgben jelen lev karotin szervezetnkben A-vitaminn alakul.

     A sznhidrtokat cukor formjban tartalmazzk: 8-9% a srga- s a grgdinnyben, zldhagymban, mg a srgarpa, a zldbors s a kposztaflk 4-6%-ot, a paradicsom 2-3%-ot tartalmaz.

     A zldsgflkben lv svnyi anyagok knnyen emszthetk. Legnagyobb mennyisgben klium tallhat bennk, ezt kveti a foszfor, a kalcium, a magnzium, a ntrium s a vas.

     A savak a zldsgflk znek meghatrozsban jtszanak szerepet, de ez nem okoz minden esetben savanysg rzetet. Pldul a sska s a spent szrazanyagnak savtartalma egyarnt 10%, de a spentban ez kttt llapotban van, ezrt nem rezzk savanynak. A sskban oxlsav tallhat, a tbbi zldsgfaj savtartalmnak nagyobb rsze alma-, illetve citromsav. Fontos mg, hogy ltalban az rs folyamn a savtartalom cskken.

 

 

     Zldsgek A - tl Z - ig

 Articska

A mediterrn konyha kedvelt alapanyaga. Magyarorszgon sokig dsznvnyknt ismertk. Bimbi s vastag sziromlevelei ehetk. Vsrlskor a kisebb bimbkat vlasszuk. Kszthetnk belle eltelt fszeres mrtssal, vagy megtlthetjk hsflvel. Markns ze miatt nem kell fszerezni, elg, ha citromlvel locsoljuk meg. Az articska levelt (cynarae folium) a npi gygyszatban s a gygyszergyrtsban is felhasznljk, serkenti a mj szveteinek regenerldst, epehajt, koleszterinszint cskkent, emsztst segt. Hatanyagai: cinarin, szeszkviterpn-laktonok, alkaloidok, flavonoidok (szkolimozid), inulin, aromaanyagok, keseranyagok.

 

Avokd

Az avokd teltetlen zsrsavakban gazdag, B-, C-, E- s A-vitamint tartalmaz. Az rett gymlcsben kliumot, foszfort, vasat, ntriumot valamint kalciumot s magnziumot is megtallhat. J hatssal van a szv- s rrendszeri problmkra, vitamintartalmnak ksznheten pedig kitn antioxidns. Az avokd magas olajtartalmnl fogva kivl brpol szer a kiszradt brre. ltalban rzkeny tpus brre alkalmazzk. Segtsget nyjt ekcma megelz kezelse esetn s cskkenti a koleszterinszintet.
A gymlcs magjbl gygyszirupot lltanak el, amely alkalmas reumatikus fjdalmak enyhtsre. Az avokd olaj tpllja a szraz, reged brt. Magas A-vitamin- s E-vitamin-tartalmnak ksznhetben j az ekcma kezelsre.

 

Bab

Tpllkozsi rtke nagy. A szrazbab fehrje tartalma 10 szerese a burgonynak, 3 szorosa a kenyrnek, de magas svnyi tartalma is. A sok fajta kzl rdemes a csaldi zlsnek megfelelt kivlasztani. Zldbabknt a fehrje rtke kisebb, de mg gy is jelents. A kevsb szlksod fajtkat rszestjk elnybe. Mind a szraz-, s zldbab is elkszthet fzelknek, saltnak, levesnek, de mlyhtsre s konzervlsra is alkalmasak.

 

Batta ( desburgonya )

C- s B-vitamin forrsknt is jelents, illolaj tartalma pedig sajtos zt klcsnz, amely azonban nem kellemetlen. Magas a karotin tartalma, fleg a srgahs fajtnak.

A batta gumban tartalk tpanyag a kemnyt, nyers llapotban egszen enyhe des z. H hatsra azonban a kemnyt hidrolizl, s maltzz bomlik, ami a ftt termknek kellemes battra jellemz zt klcsnz.
A batta elssorban sznhidrt-, gy energiatermel nvny. Fiatal hajtst s levelt sok trpusi terleten zldsgknt fogyasztjk, ill. takarmnyknt llatok etetsre, friss, szrtott, silzott formban. A zld batta fogyasztsnak gygyt szerepet tulajdontanak a magasvrnyoms-betegsg kezelsben.
shazjban, Peruban stve, fzve, szrtva, lisztt rlve fogyasztjk.

Bimbs kel

(Kelbimb.) rtkes tpanyagokat tartalmaz, szrazanyag tartalma 13-16%. Ennl magasabb csak a leveles kelnek van, ezrt jl trolhat.

Magas C-vitamin tartalmt (90 mg/100 g) mlyhttt llapotban, s fzve (50 mg/100 g) is megrzi, de a tbbi kposztaflhez hasonlan msz- s foszfortartalma is jelents. Az els fagyos napok utn szedett kelbimb desebb s az ers kposzta z is gyengl.

 

Brokkoli

Kzeli rokona a karfiolnak, sok A s C vitamint tartalmaz, de jelents a thiamin, riboflavin, miacin, kalcium, s vastartalma is. Fleg C-vitamin, folsav, s bta-karotin forrs, fontos szerepe van a rkmegelz trendben. A brokkolit sokflekppen hasznlhatjuk s mlyhtsre is alkalmas. Kukta fazkban ksztve megvhatjuk a bennlv vitaminokat. Nem csak rzsja, hanem szra is ehet.

Burgonya

Mindennapos, alapvet lelmiszer nvny, kalria tartalma 1/3-a a kenyrnek. C-vitaminbl 80-100 mg/100 g-ot tartalmaz, amely a trols sorn 60 mg/100 g-ra cskken. Knnyen emszthet s ms zldsgekkel ellenttben jl, s sokig eltarthat.

Nagyon sokflekppen hasznlhatjuk, leves, fzelk, olajban, vagy zsrban stve, hstelekhez kretknt, kenyr s egyb kelt-, slt-, s ftt tsztk alkotrsze. Lsd: Burgonys tel receptek.

Ckla

Rgta ismert saltanvny, kevs C-vitamint tartalmaz, amelybl a fzse kzben nagy rszt elveszti. Viszont B1-, s B2-vitamin, msz, foszfor s vastartalma jelents.

A legkedveltebb fajtk azok, amelyek szp sznkkel hvjk fel magukra a figyelmet. Teljesen berett llapotban, hvs, stt, prs helyen hnapokig eltarthat. Bbitelt is ksztenek belle.

Cikria

A gykerrt nevelt cikrit ptkvk ksztsre hasznljk. Ugyanis gykereibl kvalapanyagot lehet kszteni.Gazdag magnziumban, A-vitaminban, folsavban s ballasztanyagokban. Ezen kvl mg tartalmaz sznhidrtot, zsrt s fehrjt, valamint kalciumot, kliumot, foszfort, vasat, B1-, B2- s C-vitamint, niacint. Hasznljk gygynvnyknt, ugyanis serkenti a mjmkdst, az anyagcsert, segti az emsztst. Gyulladscskkent, lnkt s hashajt hats. Cukorbetegek is btran fogyaszthatjk.

Cukkni

A sprgatkhz hasonl beltartalmi rtke, szne a sttzldtl a cskozott szrkszldig sok fle vltozata van. Rendszerint 20-25 cm-es korban, teht egszen zsenge llapotban szedik, mert ilyenkor a legjobb az ze, nem baj ha esetleg nagyobb csak olyankor a magot tvoltsuk el belle s hmozzuk meg. Felhasznlhatjuk fzelknek, rntva, de levesnek s savanytva is.

Csemegekukorica

A kukoricnak jelents a tprtke, kitn z anyagai mellett, sok energit is szolgltat. 100 g-on knt, 3-4 g fehrjt, 20 g sznhidrtot, 8-12 mg C-vitamint, de vasat, foszfort, karotint, s meszet is tartalmaz.

A csemegekukorica zt a bennlv cukortartalom hatrozza meg, amely zsenge n. teljes rsi llapotban a legnagyobb. rettebb llapotban mr kevesebb benne a cukor, kemnyebb s kevsb lvezhet.

Felhasznlhatjuk fzve kretnek, vagy kretek kiegsztsre, ms zldsgekkel egytt savanysgnak, saltk igen kedvelt kiegsztje, de mlyhtve tartstjuk is. zletekben konzervltan kaphat. Berett llapotban rlve, lisztknt, vagy daraknt a kukorics telek alapanyaga.

lelmes rusok a nyri kukorica szezonban takarmnykukorict prblnak meg rszni a vevkre, pedig zben elgg nagy a klnbsg a kt fajta kztt. Lsd mg: Kukorics telek.


Csicseribors

Eurpban shonos. A csicseribors (Cicer arietinum) fleg az egszsgmegrz, dits trendekben kedvelt. ze inkbb semlegesnek mondhat, gy knnyedn fszerezhetjk: fokhagymval, hagymval, babrlevllel, szegfszeggel, szerecsendival, rozmaringgal, oreganval, mustrral, kmnnyel, korianderrel, kakukkfvel, gymbrrel, csomborral, majornnval, kaporral, petrezselyemmel, zslyval, zszsval, stb. A Fldkzi-tenger mentn zestik citromlvel, Cayenne-i borssal, szezmkrmmel (Tahini), korianderrel s zldjvel (cilantro). Mivel a csicseribors fehrje nem tartalmazza valamennyi ltfontossg aminosavat, gy ajnlott bzval, barna rizzsel egytt elkszteni.

Csicska

(Helianthus tuberosus L.) Amerikbl szrmazik. A csicska 20-28 % szrazanyagot tartalmaz gumiban 14-16 % inulin s polifruktoznok (levulz, szinantrin) tallhat. Az ezekbl keletkez fruktz (gymlcscukor) knnyebben s gyorsabban emszthet a rpacukornl. A fruktzt a cukorbetegsgben szenvedk szervezete a vrcukorszint emelkedse nlkl hasontja t.

Fogyaszthatjuk nyersen, saltkban, prolhatjuk, fzhetnk belle szszokat. Kifacsart leve kitn turmixital naranccsal, citrommal, mzzel, almval, de kelbimbhoz, csirkhez kretnek csicskalepnyt kszthetnk belle. A burgonyhoz hasonlan kszthet el; salta, ktet, tltelk, kirntott, slt telek alapanyaga. A burgonya mellett s helyett mind a nplelmezsben, mind az elhzottak s cukorbetegek ditjban felhasznlhat s hasznosthat, st e betegek mg tbbet is fogyaszthatnak belle.

Cukorbetegeknl inzulint takart meg, cskkenti a vrcukor-ingadozsokat, segti a cukoranyagcsert a mj knnyebb glikognkpzsvel, ezltal javtja a mj mregtelent s anyagcsere-funkcijt. A rendszeres csicskafogyasztssal cskkenthet a vr hgysavszintje, gy a tltpllkozsbl ered elhzs, kszvny, vesek, hipertnia, szvkoszorr-betegsgek megelzsben kiemelked jelentsg tpllkunk a csicska s az abbl kszlt termkek. Fokozottabb triglicerid kpzdst segt hatsa a vr szabad zsrsavtartalmnak cskkensvel jrhat egytt. Ezzel a trigliceridrtkek javulnak, amely kedvez szv- s rrendszeri hatst eredmnyez. Testslycskkent ditkban nlklzhetetlen, cskkenti az dessg utni vgyat s a fradtsgrzetnek is kitn ellenszere.

Endviasalta

A vadon nv endvia salta ktves, a termesztett pedig egyves nvny. Tbb fajtja is ismert, ltalban kerek ersen fodrozott, csipkzett levele van. A levlnyl s erezet meglehetsen hsos. ze hasonl a fejssalthoz, kiss kesernys, amelyet a benne tallhat inzulin okozza. Sok svnyi st, 20 mg meszet, 70 mg foszfort, 1 mg vasat, 12 mg C-vitamint s A-vitamint is tartalmaz. A levelek sszektsvel, vagy takarssal halvnytjk, egsz vben termesztik.

deskmny

Az deskmny gumjnak inkbb az trend sznesebb vltozatosabb ttelben van szerepe, tprtke kevsb jelents. svnyi s s C-vitamin, karotin tartalma miatt azonban ez sem elhanyagolhat. Leginkbb gygynvnyknt, a termse (magja) miatt lett ismert, ez ugyanis az egyik legjobb termszetes erjeds- s puffadsgtl, emsztst segt szer. Hatanyagot a benne tallhat illolaj tartalmaz: az des z transzanetolt, a kesernys, kmforos zt ad alfa-fenchont s nizsaldehidet. Grcsold hats, s nemcsak az emsztrendszer simaizmaira hat, hanem pldul a mh izmaira is, gy menstrucis fjdalmak enyhtsre is hasznljk. Elsegti a blgzok tvozst, hashajt teakeverkekhez is adjk, hogy enyhtse a hashajt ltal okozott grcsket. Hasfjs babk tejnak is rsze lehet, mivel szlhajt s a csecsemkori blgrcsket is jtkonyan enyhti. A lgti hurutoknl is kptet s nylkaold hats.
A ngygyszati problmk s a prosztatark kezelsre is alkalmazhat. Mint grcsold minden simaizmot ellazt, gy a mh izmait is megnyugtatja. sztrogn tartalm nvnyknt tartjk szmon, ezrt egyb ni bajok enyhtsre, pldul a rendszertelen menstruci szablyozsra, klimaxos panaszokra is ajnljk a termszetgygyszok.

Fejes kposzta

(des kposzta) Szinte egsz vben fogyaszthat, fleg C vitamint tartalmaz, 40-50 mg/100 g. A tlre eltett savanytott kposzta nyersen fogyasztva szinte a teljes C-vitamin tartalmt megrzi. De tartalmaz mg B1 s B2 vitamint is. Ezrt nagyon fontos vitaminforrsunk.

Fejes salta

Egyike a legrgebben termesztett zldsgnvnynknek. A salta gyjtnven szerepl zldsgflk kzl ez a legkedveltebb. Tprtke, a magas C-vitamin, (40 mg), de sok B-vitamint, meszet, foszfort, s vasat tartalmaz. zanyagai, j hatssal vannak a gyomor mkdsre, ritkn fzelk ksztsre is felhasznljuk.

Feketegykr

Haznkban vadon is elfordul kedvelt zldsgnvny, tpanyagokban gazdag gykert fogyasztjuk. Gykernek magas kb. 12% cukortartalma, 6 mg C-vitamin, B1-, B2-vitamint, de nikotinsavat, s svnyi skat bven tartalmaz.

Fodros kel

Ms nven leveles kel. A kelkposztnak fodros level vltozata, klfldn jobban kedvelik. Elssorban fzelkknt lehet elkszteni, de rakott kel is kszthet belle. Dekoratv klleme miatt dsznvnyknt is termesztik.

Fokhagyma

Klnleges zjavt hatsa miatt az egsz vilgon kedvelik, egyes kori npek varzsert tulajdontottak neki, gerezdjt amulettknt hordtk a nyakukban. Sznhidrtot, fehrjt, fontos svnyi anyagokat, C-vitamint tartalmaz. Jellegzetes illatt egy kntartalm anyag, az allilszulfid adja. A modern orvostudomny igazolta relmeszeseds elleni, emsztst elsegt, blferttlent, blfregz, vrnyomst cskkent, epe, s mjmkdst elsegt hatst. Felhasznlhat: levesek, fzelkek, saltk, sltek, vadhsok, szszok, saltk, kolbszruk ksztshez.

Karalb

Magas C-vitamin tartalma (60 mg/100 g) miatt ajnlatos a nyers fogyasztsa. Meszet s foszfort is tartalmaz. Nem savanythat, s konzervlsra is alkalmatlan. Viszont egsz vben termeszthet s mr tyktojs nagysg elrsekor szedhet.

Karfiol

Elssorban Eurpban npszer zldsg, amelynek hsosan megvastagodott fehr virgait, laptszer zld levelek veszik krl. Akkor j minsg, ha teljesen fehr s rzsi szorosan illeszkednek egymshoz. Magas C-vitamin tartalmt, (60 mg/100 g) mlyhttt llapotban is megrzi, de svnyi skban is gazdag. Hasznlhatjuk: hsptl telknt rntva, vagy rakott karfiolknt, levesnek, de savanysgnak eltve is igen kitn.

Kelkposzta

Elksztsi lehetsge kisebb, mint a fejes kposzt s nem is savanythat, de rendkvl fontos tpanyagokat tartalmaz. Fehrje- s svnyianyag-tartalma nagyobb, C-vitamin, B1-, B2-vitamintartalma megkzelti a fejes kposztt.


Knai kel

Biolgiai tpllkozsi rtke jelents, mert nagy mennyisg fehrjt tartalmaz, hromszor annyit, mint a fejes kposzta. Sok C vitamint, svnyi skat, karotint is tartalmaz. Fehrjje knnyen emszthet.

Felhasznlhatjuk saltnak, fzelknek, de vastag hsos levlerezete, sprga mdjra is elkszthet.

Ktzsalta

Haznkban kevsb elterjedt fajta, leveleit a teljes kifejldskor ktzik ssze (innen a neve is), gy halvnytjk. Egyes fajti, halvnyts nlkl is j minsgek. Nagyon zletes, 30 mg meszet, 40 mg foszfort, 1,5 mg vasat, s svnyi skat, magas A-, C-, B1-, B2-vitamin tartalma. A ktzsalta tejnedve tbbek kztt almaoxl-, citrom-, s borksavat, mannitot, asparagint, s lactucint tartalmaz.

 

Laskatk

Magas cukortartalm fzelknvny, cukortartalma elri az 5-6%-ot is. Karotin tartalma kisebb minta sprgatk, de svnyi s tartalma magas. Csak fzelkksztsre hasznljk, fzs kzben olyan szeletekre esik szt, mint amilyenre a tkt gyalulni szoktuk. Ezrt kapta npies nevt Isten gyalulta tk. Hvs helyen jl eltarthat.

Lencse

A lencse nagyon rgi kultrnvny. Kzp-Eurpban mr a kkorszak idejn termesztettk. Eredete a mai Afganisztn terletig vezethet vissza, ahonnan eljutott Mezopotmiba, illetve Egyiptomba. Jelenleg Eurpa dli, dl-keleti rszein, fleg a Fldkzi-tenger mentn fekv orszgokban termesztik. A lencse a haznkban termeszthet hvelyesek kzl az egyik legrtkesebb s legkeresettebb lelmiszer.

Energiatartalma 1436 kJ, 342 Kcal/100 g
Fehrjetartalma 26 g/100 g
Sznhidrt tartalma 53 g/100 g
Rosttartalma 4 g/ 100 g lelmirost

Lestyn

A nvny gykere szrtott, aprtott formban sltek, levesek, saltk, fszerezsre hasznlhat. Klnbz ecetek zestsre is hasznostjk. Aromja a zellerhez hasonl.

Levlpetrezselyem

A levlpetrezselymet kizrlag lombjrt termesztik, amely a petrezselyemnl dsabb, dekoratvabb. Hasznlhatjuk levesek, szendvicsek, hidegtlak, de brmely tel zestsre, dsztsre. Beltartalmi rtke is hasonl a gykrpetrezselyem levlhez.

Manika

Burgonyaszer gums gykernek tejnedve nyers llapotban mrgez cinsavat tartalmaz. ztats, fzs, szrts hatsra megsznik toxikus hatsa. Tpanyagokban szegny. rlt szrtmnyt ksztenek belle (tpika), mely telek srtsre alkalmas.


Mngold

A nvny a talajban hatalmas, vastag, fehr szn gykeret ereszt- ezrt a rpaflk csaldjba soroljk – mi azonban a gyakran fl mteres nagysgot is elr hosszks, bodros levelt (a spenthoz hasonlan) s hsos, duci fehr vagy piros szrt (a sprghoz hasonlan) fogyasztjuk. ze leginkbb a spentra emlkeztet.Hasonlan, mint a spent igen gazdag folsavban, foszforban, kalciumban, kliumban, magnziumban s vasban. Jelents benne az A, B1, B2 s C-vitamin is.

Metlhagyma

(Snidling, pzsithagyma.) Ezt a nlunk nagyon elterjedt s szvesen hasznlt nvnyt, csak frissen, nyers llapotban, finomra szelve hasznljuk. Fzni nem szabad, kizrlag tlalsakor adjuk az telhez.A metlhagyma zest hatsn kvl, mg nagyon j tvgygerjeszt, gyomorerst. Felhasznlhatjuk: burgonya, bab, bors s hslevesek, saltk, sltek, szendvicsek, tr, lgy sajtok, haltelek, mrtsok zestsre.

Mezei salta

(Madrsalta.) Eurpa sok orszgban ismerik ezt a salta fajtt, sznhidrt s kalria tartalma magasabb, mint a fejes salt. Tartalmaz mg 75 mg B1, 70 mg B2, 40 mg C vitamint, sok svnyi st, fleg meszet, s foszfort. Vadon is fellelhet.

Napraforg

A napraforg mag nemcsak finom rgcslnival, hanem bsges olajtartalma is kiemeli az olajat ad nvnyek kzl. A napraforg mag 47 szzalk olajat tartalmaz, s annak 65 szzalka esszencilis olaj. svnyi anyagokat, nyomelemeket is bven tallunk benne. Hatanyagai: cholin, linolein, olein, lecithin, a virgjban xanthophyll. A benne lv hatanyagok, sszetevk kedvez lettani hatsainak ksznhet mai npszersge. Az egszsges letmd hvei klnsen a magas E-vitamin, teltetlen s esszencilis zsrsav tartalma miatt becslik.  

Olva

Az olajfa termsben 15-25 szzalknyi olaj tallhat. Ezt fzshez, saltkhoz, gygyszerknt s kozmetikumknt is hasznljk. Legends a mediterrn trend szv- s egszsgvd hatsa: ez nem utolssorban pp az lelmiszerekhez felhasznlt olvaolajnak ksznhet. Az olajbogybl prselt olaj hromnegyedt az egyszeresen teltetlen zsrsavak teszik ki, amelyek cskkentik az rt hats LDL-koleszterin szintjt a vrben, gy kevsb kpzdnek a vrerek falban a veszlyes lerakdsok, a plakkok. Tpanyagokban, vitaminokban, antioxidnsokban gazdag, jt tesz a mjnak, a blrendszernek s az izmoknak, megknnyti a szv munkjt.

Padlizsn

(Tojsgymlcs, Trkpaprika) Kitn eltel, vagy krts kszlhet belle, de levesbe is fzhet, fzelknek, rntva, tltve s prolva paradicsommrtssal kitn. A padlizsn akkor alkalmas a felhasznlsra, amikor mg egszen kemny. Ha mr rncosodni, vagy puhulni kezd rendszerint keser, s csps ze van. Tartalmaz C-, s A-vitamint, s igen gazdag svnyi skban is.

Paprika

Eurpba, Amerika felfedezst kveten, a Spanyolok kezdtk termeszteni, shazja Kzp-, s Dl-Amerika. Nlunk a napleoni hbork idejn terjedt el, mivel a hbor okozta tengerzr, a bors behozatalt lehetetlenn tette. A paprika tpllkozsi rtke nagy, mert nagy mennyisgben tartalmaz vitaminokat, s sokoldalan hasznlhat fel. A magyar konyha tipikus s kzkedvelt fszere, a magyar telek az egsz vilgon a paprikrl hresek. Nagyon sok fajtja van melyet, vagy csemege, konzerv, vagy fszerpaprikaknt hasznlunk fel. Cspssgt, a kapszaicin nev vegylet okozza, amely nhny fajtbl teljesen hinyzik. A kapszaicint egybknt gygyszer alapanyagknt hasznljk, fleg reuma elleni gygyszer-ksztmnyekben. A C-vitamin tartalma 100 mg/100 g, de fajttl fggen, berett llapotban, a 300 mg-ot is elrheti . Elnye, hogy savanytott llapotban is megrzi a C-vitamin tartalmt, ezrt tli fogyasztsa mindenkinek javasolt. Tartalmaz mg illolajat, cukrot, pektint, svnyi skat, A, B1, B2-vitamint is, de jelents a (karotinoidok) festktartalma, melyek a tprtk szempontjbl is fontosak. Hasznlhatjuk csemege, vagy tkezsi papriknak, ilyenkor zldpaprikaknt is emlegetjk. Br a berett paprika, nem csak tbb vitamint s svnyi anyagot tartalmaz, hanem jobb az zanyaga is. A tavaszi zldpaprika azonban kivtel, mert annak ellenre, hogy un. "f" ze van, mgis nagyon sokan kedvelik. Magyar telsajtossg a lecs, amelyet nmagban is sokflekppen ksztnk, de egyes telek zestsre is hasznlunk. Pl.: lecss hstelek.) Konzervnek s fszer papriknak, csak teljesen berett paprika alkalmas.

Paradicsom

A paradicsomot nyers fogyasztsra s konzervlsra egyarnt termesztik. Nagyon sok fajtja van. Tpllkozsi rtke abban rejlik, hogy harmonikus sszettelben tartalmazza a klnbz aroma anyagokat, amelyet ms nvnyek zben nem tudnak megkzelteni. A vitaminok kzl a C-vitamin (20-30 mg), de mg 11-12 fle vitamin tallhat benne, kzttk a A-, B1-, B2-, s 1.6 mg karotin jelents. Hasznlhatjuk nyersen, gymlcsknt, savanysgnak, levesnek, mrtsnak, passzrozva dtitalnak. lelmezsi clok mellett gygyhatsa is jelents. A tomatin nev alkoloidjbl gombs betegsgek, gyulladsos folyamatok elleni kencsket ksztenek. Hmozva, a dits trendben is alkalmazhat, mert gy knnyebben emszthetv vlik.

Pasztink

Gykere a srgarphoz, petrezselyemhez hasonlthat, felletnek szne halvny srga, bell fehr, kellemes desks z, s sok aromt tartalmaz. A magja hasonl clt szolgl, mint a kapormag, levelt nem hasznljuk.

Tprtke nagyobb, mint a petrezselyem, ezrt jra kzkedvelt nvnyt a konzervipar is hasznlja. A petrezselyemnl nagyobbra nv 16-22 cm hossz gykr gazdasgosabb, desks, sima fellet s fszeres z. Hatanyagai hasonlak a petrezselyemhez, gykernek fzete vizelethajt grcsold, vese-, epek-, s gyomorbajok esetn j hats.

Felhasznlhatjuk: Minden olyan telben, amelybe petrezselymet hasznlunk, de kevesebb kell belle s az telnek desks zt ad. Klnsen a bab telek ksztsnl elengedhetetlen a hasznlata.

Patisszon

Magyar neve csillagtk. A sprgatkhz hasonl szn, s z, korong alak, csipkzett szl. A sprgatk beltartalmi rtkeitl nem tr el jelentsen, de C-vitamin tartalma 30 mg/100 g-ban. Tpllkozsi rtkt fokozza sokrt felhasznlhatsga. 3-12 cm-es korban mr szedhet rntott tk, vagy tli savanysgeltevs cljbl. Vsrlsnl nyomjuk bele a krmnket, mert amelyikbe nem tudjuk belenyomni, az mr reg, nem szabad megvenni. Fzelknek ilyenkor is alkalmas, de ppp f, s az ze sem a legjobb.

Petrezselyem

Illolajat, karotint, C-, s E-vitamint, svnyi skat tartalmaz. Fogyasztsa a szervezet szmra nagyon elnys, ezrt fleg tlen hasznljuk bsgesen. A petrezselyem zldje s gykere egyarnt gyomorerst, vesetisztt, tvgygerjeszt hats. A petrezselyem zldjt frissen s szrtott llapotban is hasznljuk. Ilyenkor a mr majdnem elkszlt, de inkbb a kssz telhez adjuk, mert nem csak aromjt, de vitamin tartalmt is elveszti fzs kzben. Hasznlhatjuk: levesekhez, tltelkek, fzelkek, ftt s pirtott burgonya, tojstelek, saltk, liba, kacsa, csirke stsekor s brmely tel dsztsre is.

Prhagyma

A Fldkzi-tenger vidkn vadon is elfordul ktves nvnyt nlunk fleg a bolgrkertszek termesztik. lelmezsi szempontbl jelents, A-, B1-, B2- vitamint, nikotinsavat, mg fztt llapotban is 15 mg C-vitamint, s jelents mennyisg svnyi st tartalmaz. Levesek, fzelkek, saltk ksztsre hasznljuk.

Rebarbara

svnyi anyagokat, fleg kliumot, nvnyi savakat, C vitamint tartalmaz. A blmkdst serkent, frisst, gyenge hashajt, vr-, s vesetisztt hats. A meghmozott levlnyelek levesnek, mrtsnak, elksztve, de stve, prklve, komptnak, pite s rtes tltelknek is alkalmas. Hasznlhatjuk mg vegyes gymlcsz dstsra, levt bor, vagy szrp ksztsre is. Vsrlsakor gyeljnk arra, hogy akkor friss, ha a szrak szttrve recsegnek. A pirosas szn szrak jobb zek, mint a zldek, mert kevesebb oxlsavat tartalmaznak.

Retek

Magas C-vitamintartalma miatt a tli vitaminban szegny idszakban nagyon hasznos lehet. Csps ze s illata a hagymval rokon illolajtl szrmazik, rgebben gygyszerknt is hasznltk. Mrskelten fogyasztva, vitaminds, az emsztst elsegt, tvgygerjeszt, vese tisztt hats. Nyersen hasznljuk, szva vajas-, zsros kenyrre, saltk alkotrsze, de az telek dsztsre is.

Rizs

A rizs 76% szzalk kemnyt - amilz s amilopektin - formjban jelenlv sznhidrtot, 7-8% fehrjt s 1,3 % zsrt tartalmaz, tovbb 0,6%-a svnyi anyagokbl s nyomelemekbl ll. Fknt foszfort, vasat, magnziumot tartalmaz. Kevs benne a ntrium, kalcium s klium. Csekly ntrium-tartalmnl fogva magas vrnyoms, tlsly, szvelgtelensg, dms lb, vizenykpzds esetn klnsen hasznos fogyasztsa.
A fehr ftt rizs 100 grammja sszesen 100 kalrit tartalmaz, - mivel sznhidrtjainak jelents rszt, az emberi szervezet nem kpes feldolgozni, - s benne mindssze 0,5 gramm zsr tallhat. Fele olyan sovny, mint azonos mennyisg ftt tszta. Sznhidrtjai alacsony glikmis indexek, ezrt fogyasztsa a vrcukor-hztarts szempontjbl kedvez.
Nvnyi rostjai serkentik a blmkdst. Mivel glutnmentes, lisztrzkenyek is fogyaszthatjk, akrcsak a belle kszlt rizsliszttel kszlt teleket.
Kifejezetten sok a br karbantartshoz szksges vitamin tallhat benne. Klnsen a barnarizs korpja gazdag B1- s B2-vitaminban. A B1-vitamin hinyban fellp beri beri nev avitaminzis felfedezse a rizshez ktdik. Az rdekessgek kztt rszletesen is kitrnk r. Teljesen hinyzik viszont belle az A-, B12-, C- s D-vitamin.
A legtbb fehrje s vitamin, klnsen a B-vitaminok, az E- s K-vitamin a hntolatlan rizs korpjban van. A hntolatlan rizs valamennyi esszencilis aminosavunkat tartalmazza. A fehr rizsben kevesebb a fehrje, de jl hasznosthat fehrjeforrs.
Hntolva tpanyagtartalmnl fogva inkbb kretnek alkalmas, hntolatlanul azonban teljes rtk tpllk lehet.

Ruccola

A ruccola nem csak finom, hanem egszsges is, hiszen A-, C-, s K-vitamin tartalma figyelemremlt, de tartalmaz kalciumot s vasat is.

Srgarpa

Nagyon fontos zldsgnvny, jelents vitaminforrs, rgta ismerjk s termesztjk. Elssorban levesek zestsre, hidegkonyhai, konzervipari, ksztmnyek, de bbitelek is kszthetk belle. A nlunk termesztett fajtk 7 mg karotint, de sznhidrt, B-vitamin, s kevesebb C-vitamint is tartalmaz. Nyersen fogyasztva, fknt gyerekeknek rtkes s tpll kiegszt tel. A rvid tenyszidej fajtk, friss fogyasztsra alkalmasak, mg a hossz tenyszidej fajtk, vermelve, homokba rakva – jl trolhatk. Hasznlhatjuk levesek, saltk, fzelkek, hidegkonyhai ksztmnyek, bbitelek ksztsre, de nagyon sok telklnlegessg, zestje, vagy dsztje is lehet.

Som

Manapsg a kertekben s a kzparkokban fknt [[w:dszcserjnek ltetik, pedig a som igen rtkes gymlcst is terem, amelybl – klnsen vadas hsok mell val – kivl lekvr kszthet. C-vitamin tartalma 200 mg/100g krl van, karotinban gazdag. Lekvr, szrp, dzsem, kompt kszthet belle. Az retlen termst az olajbogyhoz hasonlan mr az kor ta szoks ss vagy ecetes vzben kmnymaggal eltenni. borecetben elrakva a kapribogyt helyettestheti. Savanytani is szoktk, s vadhsbl kszlt telekhez tlaljk. Korbban a hzikertekben gyakori nvny volt, ma mr httrbe szorult. Gyakran zldsgnek tekintik, de tbbnyire inkbb gymlcsk kz soroljk.

Sska

vel nvny, tpllkozsi rtke nem nagy, csak fzelk ksztsre hasznljuk. C-vitamin tartalma sem sok, azonban sok svnyi st, meszet, foszfort s vasat tartalmaz. Frissen szedve kedvelt gyerekcsemege.

Sprga

Eurpban mr tbb ezer ve termesztik, de az egyiptomiak s rmaiak rsos feljegyzseiben is megemlkeznek rla. A termesztse elgg krlmnyes, s csak jnius kzepig lehet szedni. Ktfle sprgt knlnak a piacokon: a fehr sprgt n. bakhton termesztik, amely rendkvl lds s zsenge. A leszedett termst azonnal vzbe, vagy nedves paprba, hvs helyre kell tenni, mert akr 1 ra alatt megfonnyad. A zld sprgnak a szedse is egyszerbb, de itt sem szabad megvrni, hogy a hajts vge kinyljon. A zld sprga valamivel lassabban fonnyad, de ezt is clszer hvs s prs helyen trolni.

 

Sprgatk

Tpllkozsi rtke nem klnsen nagy, C s A vitamin, valamint a benne lv sznhidrt teszi rtkess. Hasznlhatjuk elssorban fzelk, de leves s komptksztsre is. Magja is rtkes, ezrt ne dobjuk el. Kimossuk, megszrtjuk, s enyhn pirtjuk. Nem csak gyerekcsemege, de prosztatabetegsgek megelzsre is hasznljuk.

Spent

Egyike a legrgebben termesztett zldsgnvnynknek, knnyen emszthet, nagy a tprtke, s nagyn j vitamin forrs, ezrt bbitelkn, vagy betegek feljavt dits trendjbl sem hinyozhat. Nagyon jelents a C-vitamin (60 mg), s vastartalma is, de sok B2-vitamint, meszet, s zldsg nvnyeink kzl a legtbb foszfort tartalmazza. Egsz vben fogyasztjuk, nyron friss szeds, tlen fagyasztva, vagy konzervknt ll rendelkezsnkre.

ttk

Rgta ismert s termesztett nvnynk, tprtke nagyobb mint a sprgatk s jval tpllbb is. Klnsen nagy karotin (A-vitamin), de sznhidrt tartalma megkzelti a burgonyt. Fleg stve fogyasztjuk, de a cukrsziparban alapanyagknt hasznljk. Akkor kell szedni, amikor a dr mr megcspte, mert ilyenkor a benne lv kemnyt tartalma tbb-kevesebb rszben elcukrosodott. Fagymentes, hideg helyen jl trolhat.

Szja

a szja az egyetlen nvnyi fehrje, amely az emberi szervezet szmra nlklzhetetlen aminosavakat (fehrje alkotrszeket) tartalmazza, ezrt jl hasznlhat a hsmentes tpllkozsi irnyzatot kvetk trendjben. Ajnlhat ugyanakkor a sok hst evk szmra is, hiszen a szja becsempszsvel az trendbe cskkenthet a felhasznland hs mennyisge. A szja gazdag klium-, magnzium-, vas- s E-vitamin-forrs. Nincs benne koleszterin, st a prselt szjababbl kivont szjaolaj jelents rsze a koleszterinszint-cskkent linol- s linolnsav. Nagy mennyisgben tartalmaz lecitint, amely az agy s a mj mkdshez szksges. A szjban szmos olyan anyag tallhat, amelyeknek sztrognszer hatsa van. Ezek bizonyos krlmnyek kztt cskkentik az sztrognfgg emldaganat kialakulsnak eslyt. A vltoz kor nknl gy talltk, hogy a szja rendszeres fogyasztsa alkalmas bizonyos tnetek, pldul a hhullmok enyhtsre, frfiak esetn pedig a prosztatark kockzatnak cskkentsre.

 

100 gramm    Szjagranultum-kocka     Sertslapocka

Energia(kcal)            451                           295
Fehrje(gramm)        45                             18
Zsr(gramm)             20                             24
Sznhidrt(gramm)    18                              --
Rost(gramm)            4                                --

Tli sarjadkhagyma

vel hagyma, a vrshagyma beltartalmi rtkeivel megegyez, de csak zldhagymaknt fogyasztjuk. Kllemre hasonlt a prhagymhoz, de a tenyszid sorn folyamatosan j sarjakat hoz. A fagyok belltval fejldse lell, de lombja zld, hagymja friss fehr marad.Kora tavasszal a legkorbban szedhet, zletes, vitaminds hagyma.

Tpsalta

Elssorban olyan orszgokban terjedt el, ahol a mienknl rosszabbak a fny-, s hviszonyok. lelmezsi jelentsge azonos a fejes-, s ktz saltval, de egsz nyron szedhet s nem keseredik meg, ezrt is kedvelik. A levlerezet hatrozottan fejlett, pozsgs, ropogs, s ugyan gy kszthet, mint a fejes salta.

Torma

Illolaj-tartalma gykrnek reszelsekor szabadul fel, kalciumot, ntriumot, magnziumot s C-vitamint tartalmaz. Eredetileg gygynvnyknt termesztettk, csak ksbb vlt a marhasltek, fstlt s ftt sonkk zestjv. De hasznljuk mg ftt sonkk s kolbszok, ftt serts s marhahsokhoz, savanysgok eltevsnl is. Fiatal levele saltba kitn. Gykerbl ksztett szszt marhasltek, fstlt hsok s haltelekhez ajnljuk. A reszelt tormt felhasznlhatjuk mg kposztasaltba, mrtsok, s majonz zestsre. Reszelt gykert mindennap ehetjk, tvgygerjeszt, gyomorjavt, elsegti az emsztst s a vrkeringst is elnysen, befolysolja. Vrands anyk, vesebetegek nagy mennyisgben ne fogyasztjk. Gyermekek, reszelt almval keverten szeretik.

Uborka

C-vitamin tartalma 10-20 mg/100 g, viszont sok magnziumot, kalciumot, kliumot, foszfort, ntriumot s vasat tartalmaz. Tpllkozsi rtkt azzal nveli, hogy kedvez hats a gyomor mkdsre, nagy klium tartalma vzhajt hats. Levt reumatikus fjdalmak ellen is j hatsnak tartjk, de kozmetikumknt az uborkakrm-szesz dbb teszi a brt gy fiatalt hats. Fknt saltnak, vagy nyersen fogyasztjuk.

Vrshagyma

Nagyon sok fajtja van, de a nlunk s az egsz vilgon is hres "maki" vrshagyma, kellemes aromja s kevsb csps ze miatt kedvelt. Illolajat, B-vitamint, C-vitaminbl 30 mg/100 g-ot, de a zldhagyma mg ennl is tbbet, pektint, guvertint is tartalmaz. A jellegzetes csps zt s illatt egy kntartalm vegylet, az allilszulfid adja. Ennek a hatanyagnak baktriuml hatsa van, ezrt a meghlses idkben a fertzsek megelzsre is hasznltk. Gygyhats szerknt, blfregzsre, vizelethajtsra, tvgygerjesztsre, illetve vrcukor cskkentsre is hasznljk. Szoptats anyk kerljk az ersen hagyms telek fogyasztst, mert illolaj-aromk tmennek a tejbe. Tavasszal zldhagymaknt fogyasztjuk, ilyenkor hajtatssal nagyobb fehr rsz elrse a cl. Hossz ideig trolhat, gy egsz vben hasznlhatjuk, de szeletelt szrtmnyknt akr vekig is eltarthat.

Vrs kposzta

Beltartalmi rtke megegyezik a fejes kposztval, szne miatt fleg saltk s savanysgok ksztsre, dsztsre hasznljuk.

Zeller

Vilgszerte hrom vltozata terjedt el, nlunk a gums vltozatot termelik. A halvnyt s metl zeller levlnyelben 30-50 mg/100 g C vitamint is tartalmaz, mg a gums vltozat, csak elenysz mennyisget. Ennek levele s gumja adja az illatos, aroms desksen fanyar z fszert. Kivl idegerst, s nemi hormonkpz hatsa van. Jelents a msz- s foszfortartalma, de inkbb z anyagai teszi kzkedvelt. Felhasznlhatjuk nyersen saltkhoz, jl fszerezi a fzelkek, mrtsok, hs- s tojstelek, de a dits tkeztetsben is fontos szerepe lehet. Fontos: vesebetegek ditjban ne alkalmazzuk. A zellers, (rlt zeller levl s s keverke), grillsltek fszerezsre alkalmas.

Szrtott, rlt llapotban jl zrhat ednyben kell tartani, gy kivl leves zest, vagy a zellerkrmleves alapjul szolglhat. A halvnyt zeller gumja kicsi s tele gykrrel, ezrt az tkezsi clokra, nem hasznlhat. Levelei 30-40 cm hosszra is megn, a levlnyl 3-4 cm szles, ezt a hsos levlnyelet – halvnytva saltnak hasznljuk.

Magas B1-, s B2-vitamint tartalma mellett kevs C-vitamint tartalmaz. A metl zeller lombja svnyi skban s terikus olajokban egyarnt gazdag. Klsre eltr a msik kt zellertl, de aki gums, vagy halvnyt zellert termeszt, annak az, a levlszksglett is biztostja.

Zldbab

A zldbab viszonylag kevs fehrjt s sznhidrtot tartalmaz, ezrt jelents szerepet tlt be a fogykrzk trendjben. A zldbabban ugyanakkor megtallhat a B1-, B2-s a C-vitamin, valamint jelents lelmirost-tartalma is. A zldbab energiatartalma 41 kcal (172 kJ)/ 100gramm. A bab az egyik legjobb tpllk a cukorbetegsgben szenvedknek, mert szablyozza az inzulin jelenltt a vrben. A zldbab lnyegesen knnyebben emszthet, mint a szrazbab. A szraz babhj teja viszont j vrcukorcskkent, s vizelethajt hats.

Zldbors

(cukorbors) A vitaminok kzl B1, B2, s C-vitamint (20 mg/100 g) tartalmaz, de nem csak vitaminokban gazdag, hanem fehrje rtke s sznhidrt tartalma is jelents. Kalria rtke megkzelti a burgonyt, fehrje tartalma pedig kb. hromszor annyi. A zsenge friss cukorbors kedvenc gyerekcsemege. Az egszsges, friss bors hvely, a bels rtegnek eltvoltsa utn ehet, a borslevesben is nagyon jl hasznlhatjuk. Hasznlhatjuk leves, fzelk, prolva saltk s rizses telekhez is. Mlyhtsre s konzervlsra is kivl.

 
Naptr
 
Nvnapksznt

 

 
Idjrs

 

 
Ajnls

Zldsg - Virg Sziget

 

Szeretettel vrunk minden kedves vsrlt Pcsett, a Polgrszl utca 32-34.alatt.

rmmel llunk elbe minden kvnsguknak: eskvi csokor, alkalmi csokor, dsztsek, teremdszts, szraz csokor, srcsokor s koszork.

Szvesen vllalunk klnleges krseket is, mint a gymlcskbl ksztett csokor vagy egy epercsokor...

rdekldni s rendelni a helysznen vagy telefonon tudnak: 06-30-487-58-45,

minden nap 6 s 18 ra kztt.

 

                                                                         

 

 

 

 

 

 

Könyves oldal - egy jó könyv, elrepít bárhová - Könyves oldal    *****    20 éve jelent meg a Nintendo DS! Emlékezzünk meg ról, hisz olyan sok szép perccel ajándékozott meg minket a játékaival!    *****    Ha érdekelnek az animék,mangák,videojátékok, japán és holland nyelv és kultúra, akkor látogass el a személyes oldalamra.    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168 Hívjon!    *****    Könyves oldal - Ágica Könyvtára - ahol megnézheted milyen könyveim vannak, miket olvasok, mik a terveim...    *****    Megtörtént Bûnügyekkel foglalkozó oldal - magyar és külföldi esetek.    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    A boroszkányok gyorsan megtanulják... Minden mágia megköveteli a maga árát. De vajon mekkora lehet ez az ár? - FRPG    *****    Alkosd meg a saját karaktered, és irányítsd a sorsát! Vajon képes lenne túlélni egy ilyen titkokkal teli helyen? - FRPG    *****    Mindig tudnod kell, melyik kikötõ felé tartasz. - ROSE HARBOR, a mi városunk - FRPG    *****    Akad mindannyijukban valami közös, valami ide vezette õket, a delaware-i aprócska kikötõvárosba... - FRPG    *****    boroszkány, vérfarkas, alakváltó, démon és angyal... szavak, amik mind jelentenek valamit - csatlakozz közénk - FRPG    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    why do all monsters come out at night - FRPG - Csatlakozz közénk! - Írj, és éld át a kalandokat!    *****    CRIMECASESNIGHT - Igazi Bûntényekkel foglalkozó oldal    *****    Figyelem, figyelem! A második vágányra karácsonyi mese érkezett! Mesés karácsonyt kíván mindenkinek: a Mesetáros    *****    10 éves a Haikyuu!! Ennek alkalmából részletes elemzést olvashatsz az anime elsõ évadáról az Anime Odyssey blogban!    *****    Ismerd meg az F-Zero sorozatot, a Nintendo legdinamikusabb versenyjáték-szériáját! Folyamatosan bõvülõ tartalom.    *****    Advent a Mesetárban! Téli és karácsonyi mesék és színezõk várnak! Nézzetek be hozzánk!    *****    Nagyon pontos és részletes születési horoszkóp, valamint 3 év ajándék elõrejelzés, diplomás asztrológustól. Kattints!!!!