Kr. E. 4000 k�r�l vette kezdet�t az �r�sjelek haszn�lata, ett�l kezdve rendelkez�nk inform�ci�kkal r�la.
Elnevez�s�nek eredet�t nem ismerj�k pontosan, de sz�rmazhat a g�r�g massein (d�rzs�lni, gy�rni), a francia massage, a h�ber mases, az arab mass (k�zzel simogatni, nyomni) szavakb�l egyar�nt.
A fennmaradt �r�sos dokumentumokb�l l�thatjuk, hogy fejl�d�se folyamatos volt a t�rt�nelem sor�n, kihat�ssal volt r� a gyarapod� tapasztalatok, valamint az orvosi �s eg�szs�g�gyi felfedez�sek egyar�nt.

�kor

Mivel sok betegs�gr�l nem lehetett tudni, hogy mi az oka, �gy a gy�gyul�s az istenek j�indulat�n m�lott; a vall�s sok helyen k�zbe vette a gy�gy�t�st. A vall�s keletkez�se �ta r�nyomja b�lyeg�t a gy�gy�t� munk�ra �s a betegs�gek ok�r�l vallott felfog�sra.

India

A massz�zzsal kapcsolatos legr�gebbi feljegyz�sek Indi�b�l sz�rmaznak. Kr.e. IV. �vezred t�j�k�n az orsz�g fejletts�ge lehet�v� tette az �r�s kialakul�s�t. A r�gz�tett eredm�nyeknek k�sz�nhet�en hatalmasra n�tt a megszerzett ismeret, mivel a tapasztalatok nem mer�ltek a feled�s hom�ly�ba.
India sokoldal� ismeretekkel rendelkezett nem csak orvosi, hanem az eg�szs�g meg�rz�s ter�let�n is. F�rd�i �s sport csarnokai voltak, sportoltak, j�g�ztak, �s azt massz�zzsal eg�sz�tett�k ki. �k hozt�k l�tre az els� k�rh�zakat, mely az uralkod� oszt�ly �s a katon�k sz�m�ra volt hozz�f�rhet�.A massz�zs eg�szs�g�gyi �s ritu�lis c�lb�l egyar�nt v�gezt�k.

Ie. 1800 t�j�n keletkezett az ajurv�dikus kezel�si m�d, mely gy�gykezel�sek elmaradhatatlan r�sz�t k�pezi a massz�zs. Sim�tott�k, nyomkodt�k, gy�rt�k a testet. Az arcon kezdt�k, a t�rzs�n folytatt�k, majd a v�gtagokkal fejezt�k be. A v�gtagokon a sz�li r�szek fel� v�gezt�k a m�veleteket, mintha ki akart�k volna nyomni a gonoszt a testb�l.

Alkalmazott gy�gyszereik h�rom csoportba oszthat�k: n�v�nyi eredet�ek (n�v�nyek, gy�m�lcs�k, vir�gok), �llati eredet�ek (m�z, viasz, olajak), �s �sv�nyokb�l nyert szerek (f�mek, m�szk�, dr�gak�vek).
Ritu�lis szertart�sok alkalm�val is illatos olajokkal kent�k be a testet, majd ut�na megf�r�dtek a szentnek tartott Gangesz foly� viz�ben.

Kelet m�s �si n�pei, az assz�rok, babil�niaiak, m�dek, �s a perzs�k a massz�zst gy�gykezel�sk�nt haszn�lt�k, f�leg sebes�lt katon�ik gy�gy�t�s�ra. San Herib assz�r kir�ly udvar�b�l sz�rmaz� alab�stromrelief is massz�zs manipul�ci�t �br�zol. A zsid�k kultikus szent k�nyvei sok eg�szs�g�gyi rendszab�lyt �rtak el� a h�v�k sz�m�ra, k�l�n utal�ssal a massz�zs alkalmaz�s�ra.

Egyiptomi Birodalom

Az egyiptomi Birodalomban a m�miak�sz�t�sek sor�n alaposan megismert�k az emberi test fel�p�t�s�t, ami fejlett orvostudom�ny kialakul�s�t eredm�nyezte.

A talpon kereszt�li gy�gy�t�s alkalmaz�s�nak els� bizony�t�ka egy egyiptomi orvos s�rkamr�j�ban tal�lt k�zel 5000 �ves falfestm�ny volt, de ezen k�v�l is sz�mos lelet �s adat bizony�tja, hogy a massz�zs elterjedt gy�gym�d volt.

1874-ben a Luxor melletti Tombs-v�lgyben, Georg Ebers tal�lta meg a legr�gibb orvosi sz�veget. A 21 m�ter hossz� papirusztekercs, i. e. 1500 k�r�l �r�dott, 1000 �v orvosi t�rt�nelm�t �rja le.
876 gy�gyk�sz�tm�nyt �s t�bb, mint 500 n�v�nyt sorol fel, ezek egyharmada ma is haszn�lt gy�gyn�v�ny (k�m�ny, szennalev�l, kakukkf�, lenmag, fokhagyma stb.).
I. e. 500 k�r�l az egyiptomi herbalist�kat tekintett�k a legjobbaknak, R�m�t�l Babilonig az uralkod�k orvosai voltak (a tud�sra v�gy� orvosok is - pl. Galenus - Pergamonban �s Alexandri�ban tanultak).

Mivel az orvosl�st isteni eredet� tudom�nynak tekintett�k, ez�rt a gy�gy�t�s helysz�nei, az "orvosi rendel�k" is templomokban voltak, itt k�pezt�k azokat az orvosokat is, akik nagyobb v�rosokban telepedtek le, s j�rt�k a k�rnyez� falvakat. Egyiptomban minden testr�sznek k�l�n szakorvosa volt. A massz�zst sebek �s betegs�gek gy�gy�t�s�ra egyar�nt haszn�lt�k, m�gikus er�t tulajdon�tottak neki.

K�na

Az i.e. 3. sz�zadb�l sz�rmazik az egyik leg�sibb orvosi k�nyv: a S�rga Cs�sz�r Belgy�gy�szati K�nyve (Huang Ti Nei Ching) , mely m�ig kiindul�si alapk�nt szolg�l a keleti orvosl�ssal foglalkoz�k sz�m�ra. A Yin-Yang elven �s az �t elem tanon k�v�l pontos le�r�st ad anat�miai dolgokr�l, de l�gz�stechnik�kkal, massz�zzsal is foglalkozik. A k�nyv m�sodik r�sze le�rja a meridi�nrendszert (az akupunkt�r�s csatorn�k rendszer�t).

A massz�zst orvospapok v�gezt�k, �s a test akt�v �s passz�v torn�j�val (Tai Chi) kombin�lt�k. Els�sorban idegrendszeri �s v�rkering�si probl�m�kat kezeltek vele. Innen ered az akupressz�ra (ujjnyom�sos pont massz�zs) tudom�nya is, ami val�j�ban az akupunkt�ra egyszer�s�tett v�ltozata. Nagy hangs�lyt fektettek az eg�szs�g meg�rz�s�re, �let�k r�sze volt a testmozg�s.

Kong-fu Ce feljegyz�seib�l tudjuk, hogy massz�reiket hossz� �veken kereszt�l k�pezt�k, �s ennek titk�t �rizt�k.
A massz�zs teh�t a hagyom�nyos k�nai orvosl�s r�sze, filoz�fiai alapja a taoizmus. Az akupunkt�r�s pontokon kereszt�l harmoniz�lja a bels� szervek k�z�tti egyens�lyt.

G�r�gorsz�g

A testkult�r�nak, a mozg�snak �s az eg�szs�gnek nagy a szerepe. Sikkes dolog a j�l karbantartott, eg�szs�ges test. �gyeltek a mozg�sra, a t�pl�lkoz�sra, sokat voltak friss leveg�n, f�rd�ztek �s massz�zsra j�rtak, iv�k�r�t tartottak. Amolyan mai wellness programon vettek r�szt, �let�k r�sze volt. A g�r�g�k a massz�zst alkalmazt�k a sportol�k edz�s�vel kapcsolatban, de gy�gy�t� c�lzattal is. Versenyek el�tt �s ut�n k�telez� volt a massz�zs, hogy az izmok f�radts�g�t lek�zdje.

Hippokrat�sz (ie. 460-377) az �kor legnagyobb orvosa, Herodikosz-t�l (ie. 482-347) tanulta a massz�zs m�dszereit, �s az Officina Medici c. munk�j�ban �r a massz�zs �lettani hat�sair�l. Kr�nikus betegeknek mozg�st, gy�gyf�rd�t �s massz�zst javasolt. Ekkor m�g a mozg�s, messze megel�zte fontoss�gban az egy�b kezel�seket.
� ismerte el�sz�r lef�bb ellenjavallat�t, mely szerint l�zas beteget massz�rozni nem szabad.

Galenus (isz. 131-201) Tripsis c. m�v�ben javallatokat �s utas�t�sokat k�z�lt a massz�zs fog�saival kapcsolatban. A massz�zsm�dszereket h�rom csoportra osztotta – kem�ny, k�zepes �s gyenge – majd a k�vetkez�ket �rta:

“Javaslom a kezek simogat� �s k�rk�r�s mozg�s�nak sokf�le v�gz�s�t, hogy lehet�leg minden izomrost mindenf�le ir�nyba elmozduljon”

A R�mai Birodalom

A G�r�g kult�r�t a R�mai Birodalom mag�ba sz�vta �s alkalmazta. Az eg�szs�g ter�let�n sem volt m�s a helyzet, meg�r�k�lt�k a tud�st, hiszen nagyra �rt�kelt�k a g�r�g�k megszerzett tapasztalatait.

I.e. 199-130-k�z�tt a r�mai birodalom legnagyobb orvosa, Galenus (isz. 131-201) �tvette Hippokratesz tanait, �s "Tripsis c. (Eg�szs�g meg�v�s�r�l) m�v�ben javallatokat �s utas�t�sokat adott a massz�zs fog�sait illet�leg. Pl. m�r reum�s betegekn�l is alkalmazta �s b�v�tette az addig alkalmazott massz�zsfog�sok reperto�rj�t.
A term�szet maga gy�gy�t, de az orvosnak kell seg�tenie a felismer�sben �s a term�szetes gy�gyhat�sok adagol�s�ban.

�ltal�nosan elterjedt a rabszolg�k �ltal v�geztetett massz�zs. Id�pontjai a reggel �s az este voltak. Reggel az�rt, hogy felk�sz�ts�k a testet a napi munk�ra, este pedig az�rt, hogy a pihen�sre k�sz�ts�k fel.

A g�r�g sz�rmaz�s� Oribasius Aszklepiosz (ie. 128-56) orvos a r�mai udvarban Julianus cs�sz�rn�l a sportol�k (gladi�torok) massz�roz�s�val foglalkozott, �s enciklop�dikus munk�j�ban �sszefoglalta m�ig is �rv�nyes �szrev�teleit, javaslatait �s gyakorlat�t. Julius Caesart idegzs�b�ja miatt naponta massz�rozt�k. Plinius r�mai �r� olyan nagyra becs�lte massz�rj�t �s annyira h�l�s volt neki, hogy a r�mai cs�sz�rt megk�rte, r�szes�tse a legnagyobb kegyben, �s adja meg neki a r�mai polg�rjogot.

Celsius a legnagyobb r�mai orvosok egyike, reum�s betegek �s s�r�lt katon�k kezel�s�re haszn�lta a massz�zst. Az imp�rium nagy v�rosaiban, term�kban (meleg f�rd�) �s k�zf�rd�kben v�gezt�k javar�szt.

K�z�pkor

A R�mai Birodalom buk�sa ut�n a term�szettudom�nyok hanyatl�snak indultak. Visszaes�s k�vetkezett be az orvostudom�nyban, cs�kkent a testkultusz is. Eur�p�ban a massz�zs feled�sbe mer�lt.
Amikor Eur�pa a s�t�t k�z�pkor korszak�t �lte, a sz�thullott R�mai Birodalom, �h�ns�gek, h�bor�k �s betegs�g tizedelte ter�letek visszavetett�k fejl�d�s�t. Ebben a k�oszban az egyh�z �tvette az uralmat a tudom�nyok felett, �s az oktat�s �s a tanul�s egyar�nt kiz�r�lagos joga lett.

Arab

Itt csak a 11. sz�zadban emelkedik meg az egyh�z t�ls�lya, �gy a korai k�z�pkorban itt a legmagasabb sz�nvonal� a kult�ra, �s ezzel egy�tt az orvostudom�nyuk is a leghalad�bb volt.

Avicenna (isz. 980-1037.) arab orvos tov�bb vitte Galenus tanait.

Az "Orvosi t�rv�nyek k�nyv�"-ben r�szletesen ismerteti t�bbek k�z�tt a massz�zst, valamint a hidroter�pi�val �s a dietik�val �sszekapcsolt massz�zsform�kat.

Magyarorsz�g

A t�ltosok, akik a t�rzsk�z�ss�gben �l� magyarok papjai voltak, egyben gy�gy�t�ssal is foglalkoztak. A kereszt�nys�g elterjed�se ut�n a papi gy�gy�t�s v�lt uralkod�v�, a t�ltosokat �ld�zt�k. A kolostorok mellett beteg�pol�s c�lj�ra ispot�lyokat rendeztek be. Az els� Ispot�ly Esztergomban l�tes�lt az ezredfordul� ut�n. A 11-12. sz�zadban alig volt v�ros, ahol ne m�k�d�tt volna. A gy�gy�t� papok �s ap�c�k sokat �tvettek a pog�ny tapasztalatokb�l, ami a gy�gyn�v�nyeket illeti, �s tal�n ennek k�sz�nhet�, hogy a gy�gyf�ves gy�gy�t�s hagyom�nya mindm�ig fenntartja mag�t.

M�ty�s kir�ly (1443 - 1490) udvar�ban �n. d�g�ny�z�k v�geztek massz�zshoz hasonl� m�dszeres gyakorlatokat. A t�r�k megsz�ll�s idej�n terjedt el a f�rd� kult�ra, �s vele egy�tt a massz�zs gyakorlata is. A f�rd�mesterek folytatt�k tov�bb m�vel�s�t, majd n�met – osztr�k behat�sra n�lunk is tudom�nyos szintre emelt�k e kezel�si m�dszert.

Anglia

Francis Fuller brit orvos s�rgette, hogy a massz�zst orvosok v�gezz�k, mert azzal az anat�miai ismerettel, amivel �k orvosk�nt rendelkeznek, kifejezetten gy�gy�t� hat�s�, m�g ha ismeretekben szeg�nyebbek v�gzik, kont�rmunka. A massz�zst elkezdik tan�tani az orvosi egyetemen. Mindez a 12. sz�zadban.
Eur�p�ban az 1500-as �vekt�l kezd�d�en kezdt�k gy�gy�t� c�lzattal haszn�lni a massz�zst. 15. sz�zadban Nicolas Andry francia orvos �r a betegs�gmegel�z�sr�l �s, a tart�- mozgat� szervrendszer funkcion�lis szerep�r�l.
Ambroise Pare fiziol�giai �s anat�miai ismeretekre alapozza a massz�zst.

A XVII. sz�zadban az angol W. Harvey felfedezte a v�rkering�st, ami �sszer� indokl�s�t adta a massz�roz�s ir�ny�nak, mely egybeesik a kering�s ir�ny�val.
Angli�ban az 1800-as �vekben megalakul az els� massz�roz� mag�nint�zet, melynek alap�t�ja W. Beveridga, aki maga is massz�roz� volt. Az int�zetben dolgoztak gy�r�k (rubber), akik a b�rben tapintott lerak�d�sokat c�lzott d�rzs�l� fog�sokkal d�rzs�lt�k sz�t. �gy v�lt�k, hogy ezek a legt�bb betegs�g okoz�i.

Velence

A 14. 15. sz�zadban Velence hatalm�nak vir�gkor�t �lte. A velencei szen�tus bel�tta, hogy az ipar fejleszt�se a tudom�nyok felvir�gz�s�n alapul, n�veli a haj�z�s biztons�g�t, emeli ipari gy�rtm�nyainak sz�nvonal�t. A velencei polg�rok teh�t sz�lesk�r� szabads�got biztos�tottak a Velenc�hez tartoz� Padova egyetem�nek, mely a tudom�nyos kutat�s k�zpontj�v� v�lt ezekben a sz�zadokban.
A renesz�nsz korabeli mester, Hyeronimus Mercurialis (isz. 1530-1606) Velenc�ben �rt “De Arte Gymnastica” c. m�v�ben le�rta a testgyakorlatok, f�rd�k �s a massz�zs egy�ttes alkalmaz�s�nak m�dszereit �s j�t�kony hat�sukat.

Cook (XVIII. sz.) �r�sai arr�l tud�s�tanak benn�nket, hogy Ausztr�li�ban �s tahiti sziget�n az �slakosok d�rzs�l�ssel enyh�tett�k a f�radts�got, J�va sziget�n pedig egy speci�lis massz�zstechnik�t fogamz�sg�tl�sra haszn�ltak. (a m�het �ll�t�lag mesters�gesen h�tra hajl�tott�k, ha sz�ks�ges volt ism�t a fogamz�s k�pess�g, akkor massz�zzsal vissza�ll�tott�k).
1779-es besz�mol�ja szerint f�jdalmas isi�sz�b�l azut�n gy�gyult meg, hogy tizenk�t tahiti n� a feje b�bj�t�l a talp�ig alaposan megmassz�rozta.

A felvil�gosod�s

Er�s kir�lyi hatalom alakul ki egyes orsz�gokban, az egyh�z vezet� szerepe lecs�kken, erej�t vesz�ti. A gondolkod�s szabadd� v�lik.

Amikor fejl�d�snek indult az orvostudom�ny �s a testedz�s, a massz�zs alkalmaz�s�ban is �tt�r�s k�vetkezett be. Az els� modern tudom�nyos alapokra �p�l� feljegyz�seket egy sv�d v�v�mester, Pehr Henrik Ling (1776 -1839) �rta, mellyel megteremtette a modern torna �s massz�zs alapjait. Ismertette a massz�zs technik�j�t, fog�sait, hat�sait �s javallatait Innen ered a “sv�d massz�zs” elnevez�s. A sv�d massz�zsiskol�nak sz�mos angol, n�met, orosz, francia k�pvisel�je volt. �gy terjedhetett el a massz�zs Eur�p�ban, majd Amerik�ban is �tvett�k.

Ezzel k�zel egyid�ben Finnorsz�gban is kialakult egy saj�tos, egyszer�, regener�l�, friss�t�, gy�gy�t� m�dszer a finn massz�zs, amit �tv�ztek az ottani szauna kult�r�val.

XIX. sz�zad

A XIX. sz�zadban a n�met Mosengeil �s a holland JG Metzger (1839-1901), aki Ling tan�tv�nya volt, �sszegy�jt�tt�k az addigi tapasztalatokat, �s 1867-ben egy k�nyvet adtak ki a massz�zsr�l, melyben felvetett�k, hogy a massz�zsnak a mechanikus hat�sokon k�v�l reflexi�s hat�sai is lehetnek.

Hoffa, N�metorsz�gban Ling m�dszer�t tov�bb fejlesztette, tapasztalatai alapj�n le�rta, a massz�zs helyi �s t�volhat�sait. � vezette be a massz�zs melletti �z�leti mobiliz�ci�t. 1893-ban meg�rt "Massz�zs k�zik�nyve" c�m� munk�j�ban �sszefoglalta a leg�jabb technik�kat, benne az �t alapfog�st, mely ma is meghat�roz� tanulm�nyainkban: sim�t�s, gy�r�s, d�rzs�l�s, �t�get�s, rezegtet�s.

A XIX. sz�zad v�g�n Bergmann kezdem�nyez�s�re a berlini egyetemi klinik�n megalap�tj�k az els� �llami massz�roz�iskol�t.
1890-ben pedig William Murell londoni klinikus is bevezette a massz�zs oktat�s�t. Az orvosi egyetemeken, klinik�kon az orvosk�pz�s r�sze lett.

Gustav Zander (1835 -1920) mechanikus g�peket szerkesztett a massz�zs �s a torna c�ljaira. A sv�d massz�zsnak sz�mos m�s neves k�vet�je is volt, mint pl. a francia Velpeau, Stapfer, az angol Mennel, valamint az orosz Berling �s Pauli. Mosengeil vetette fel el�sz�r a mechanikus hat�sokon k�v�l az idegrendszeri hat�sok lehet�s�g�t.

Kirchenberg 1926-ban megjelent k�nyve ut�n m�r a speci�lis massz�zsfajt�k fejleszt�s�n dolgoztak.

XX. sz�zad

A XX. sz. els� �vtizedeiben a klasszikus massz�zs mellett kialakultak a speci�lis massz�zsfajt�k is. 1886-ban Gaskell doktor k�zli, hogy �llatk�s�rletekkel bizony�totta azt a t�nyt, hogy a szervek auton�m motoros beidegz�s�nek szelv�nyezett elrendez�se van. (szegment�ci� elve) Gaskell eredm�nyei hat�s�ra Head, 1889-1896 k�z�tt vizsg�latokat v�gez a b�rtakar� �s a bels� szervek k�z�tti �sszef�gg�seket illet�leg.
Head �s Mackenzie az idegreflektorikus �sszef�gg�seket is kihaszn�lt�k. 1898-ban Head felfedezte, hogy a bels� szervek megbeteged�sein�l a b�rfel�let bizonyos helyein �rz�keny z�n�k alakulnak ki. Ezt a felismert szegment�lis �sszef�gg�st 1917-ben Mackenzie tov�bbfejlesztette �s bebizony�totta, hogy a megbetegedett bels� szervekhez tartoz�

1929-ben Ruhman bevezette az ujjbegyes d�rzs�l�, valamint a b�reltol� massz�zsfog�sokat. Hat�stanilag szinte megegyeztek a k�t�sz�veti massz�zs�val. Er�teljesen ingerelte a neur�lis �s vegetat�v �ton befoly�solhat� k�pleteket. Szinte ugyanabban az id�ben (1929-ben) Elisabeth Dicke n�met gy�gytorn�sz Freiburgban, saj�t tapasztalatain kereszt�l (�rsz�k�let) jutott az �ltala megfogalmazott �s gyakorolt k�t�sz�veti massz�zshoz.

Ez a technika neurovegetat�v �ton befoly�solja az emberi szervezet �llapot�t, zavar�t. Freiburgban az Orvostudom�nyi Egyetem klinik�j�n H. Teirich Leube �s W. Kholrausch t�z �v alatt kidolgozta a teljes testre kihat� k�t�sz�veti massz�zs technikai v�grehajt�s m�dszer�t.
1952-ben Glaser �s Dalicho kutat�saikkal tov�bbfejlesztett�k, egyszer�s�tett�k a Mackenzie f�le szegment-massz�zst (a v�gtagok kezel�s�n�l). Elm�let�t �s gyakorlat�t szakirodalomban foglalt�k �ssze.
Vogler 1928-as �vben kezdte "periostealis kezel�s" n�ven a csonth�rtyakezel�st alkalmazni. 1953-ban P. Vogler �s H. Krauss n�met orvosok Lipcs�ben kiadt�k a periostealis massz�zsr�l sz�l� k�nyv�ket, mely a reflexi�s z�na massz�zs speci�lis elj�r�s�t (csonth�rtya massz�zs) �rja le.

A massz�zs gyakorlata mind differenci�ltabb� v�lt. A tudom�ny fejl�d�se mellett, ez a ter�pia is egyre v�ltozik, megtartva alapjait. Meg�llap�thatjuk, hogy a massz�zs elj�r�sokat k�t k�l�n �ll� vonal f�mjelzi, az �zsiai �s az eur�pai st�lus, melynek vannak tal�lkoz�si pontjai, de "dogmatikus filoz�fi�juk" m�s �s m�s.