Gy�m�lcs�k A - t�l Z - ig

Alma

Egy r�gi k�zmond�s szerint: "napi egy alma - az orvost t�vol tartja". T�ny, hogy ez a gy�m�lcs minden porcik�j�ban k�l�n�sen �rt�kes t�pl�l�k. H�sa 8-13 sz�zal�knyi gy�m�lcscukrot tartalmaz, egy k�zepes nagys�g� nyers alm�ban 80 kal�ria van, 21 gramm sz�nhidr�tot, 3,7 gramm rostot, �s 10-15 mg C-vitamint tartalmaz. A- �s B vitamin, folsav, kalcium, magn�zium, k�lium, k�ntartalma is jelent�s. V�zold�kony rostanyaga, a pektin sokf�le j�t�kony hat�st gyakorol az emberi szervezetre: rendezi a sz�kletet (a tapasztalatok szerint f�ve, p�rolva a hasmen�s, nyersen a sz�kreked�s ellen vethet� be), kedvez�en hat a b�lfl�r�ra, cs�kkenti a v�r koleszterinszintj�t, magas k�liumszintje a magas v�rnyom�s�aknak seg�thet. Gy�m�lcssav, almasav tartalma a belek �s a m�j m�k�d�s�re fejt ki j� hat�st. Az alma a szervezet eg�sz�re m�regtelen�t�, tiszt�t� hat�s�, �gy p�ld�ul tehermentes�ti a ves�t, cs�kkenti a vesek� �s h�gysavk�pz�d�st (ez�rt k�szv�ny ellen is alkalmasnak tartja a term�szetgy�gy�szat). A fogy�k�ra egyik hasznos seg�t�je, s�t, ha valaki egy-k�t napos almak�r�t tart, nemcsak a s�lycs�kken�shez j�rul hozz�, hanem egyben m�regtelen�ti is a szervezet�t.

Birs

A sz�nhidr�ttartalma megegyezik az alm��val vagy a k�rt��vel, C-vitamin tartalma meghaladja a 10 mg-ot sz�zgrammonk�nt. Gy�m�lcsf�l�ink k�z�l ennek a legmagasabb a pektintartalma, ez�rt a konzervipar fontos alapanyaga. Fanyar �z�t a csersavtartalma okozza.

Cseresznye

Az �ton lev� �kori katon�k egyik legkedveltebb szomjolt�ja a cseresznye volt, m�lt�n, hiszen 78-82%-a v�z. 100 grammj�nak, egy mar�k csereszny�nek az energiatartalma 65-70 kcal, mintegy 264-295 kJ. Alig van benne zs�r (0,3 g) �s feh�rje, viszont 13 grammnyi sz�nhidr�t, 1,3 g n�v�nyi rost van benne.
Term�szetesen gy�m�lcscukor tartalma att�l is f�gg, mennyire �rett csereszny�vel van dolgunk. Kifejezetten sok A-vitamin, valamint B1-, B2-, B6-vitamin van benne, tov�bb� f�lsav, pantot�nsav, niacin, biotin �s riboflavin. Jelent�s, 10-15 mg-os C-vitamintartalma.
Az �sv�nyi anyagok �s nyomelemek k�z�l foszfor, kalcium �s n�trium, kobalt tartalma eml�tend�, viszonylag sok, 190-220 mg k�liumot, valamint vasat rejt. �sszet�tele miatt kedvez�en hat a fogak �s csontok fejl�d�s�re, eg�szs�g�re, ide�lis csemege a fejl�d�, csontosod� gyermekszervezetnek.
Term�s�t gy�gyn�v�nyk�nt is sz�mon tartj�k. Sz�r�b�l, tiszt�t�, v�zhajt�, m�regtelen�t� hat�s� te�t k�sz�tenek. M�g a pattan�sok elmulaszt�s�t is megfigyelt�k. Hasonl� �lettani hat�st lehet megfigyelni mag�nak a gy�m�lcsnek az elfogyaszt�sa nyom�n is, t�lire azonban csak a sz�raz sz�r marad.
Sz�nes karotinoidjai (b�ta-karotin, lutein �s zeaxantin), antoci�njai �s flavonoidjai gyullad�sg�tl�, f�jdalomcsillap�t� hat�s�ak, enn�lfogva h�rg�panaszokra, n�th�s bajok ellen is hat. Napi negyed kil� cseresznye fogyaszt�sa m�r kimutathat�an cs�kkenti a v�r h�gysav-szintj�t, �s az �z�leti betegs�gek megel�z�s�ben, karbantart�s�ban tulajdon�tanak neki. A kumarinsz�rmaz�kok jellegzetes �z�nek meghat�roz�i.

Di�

Val�s�gos kincsest�ra az �rt�kes t�panyagoknak, vitaminoknak. Fejletlen vagy beteg gyermekeknek, legyeng�lt szervezet� feln�tteknek hat�kony er�s�t�szerk�nt aj�nlj�k magas energia�rt�ke (651 kcal/ 100 gramm), �s A-, B1-, B2-, �s C-vitamin tartalma miatt. �sv�nyi anyagai k�z�l kiemelked� mennyis�g� k�liumot (450 mg), foszfort (380 mg) �s kalciumot (99 mg) tartalmaz, emellett n�trium �s m�s f�mek is tal�lhat�k benne, s�t antioxid�nsokat �s E-vitamint is nyerhet bel�le, aki rendszeresen fogyasztja. �jabb kutat�sok szerint napi 50 gramm di�b�l elfogyaszt�sa hat�konyan v�d a sz�vbetegs�gek ellen, mivel tel�tetlen zs�rsavakat tartalmaz �s cs�kkenti a koleszterinszintet.

Egres

A k�szm�te energiatartalma csek�ly, 44 kcal (184 kJ) 100 grammonk�nt. A gy�m�lcs�ben sok A-, B1- �s C-vitamin, 0,8 sz�zal�k k�r�li pektin, 0,5 sz�zal�knyi �sv�nyi anyag (k�lium, kalcium, foszfor �s niacin), illetve szervezet�nk sz�m�ra fontos elemek, citromsav, gy�m�lcs- �s sz�l�cukor tal�lhat�. A benne tal�lhat� nyomelemek miatt rendk�v�l �rt�kes a szervezet�nk sz�m�ra. Az em�szt�st seg�ti, nem v�letlen�l adj�k f�tt �s s�lt h�sok mell� k�retk�nt. Fogyaszt�sa kedvez� hat�ssal van a bels� elv�laszt�s� mirigyekre �s a sz�vre, m�jra �s a ves�re is. Term�szetgy�gy�szok l�zzal, gyullad�ssal egy�tt j�r� betegs�gek eset�n is aj�nlj�k a nyugtat�, h�s�t� hat�s� egres sz�rp�t. A gy�m�lcs nagyobb mennyis�gben val� fogyaszt�sa azonban hasmen�st okozhat.

Eper

Tiszt�t�, az em�szt�st �s a vesem�k�d�st serkent�, immuner�s�t� hat�st tulajdon�tanak az epernek. Gazdag az �sv�nyianyag- (kalcium-, k�lium-, vas-) �s gy�m�lcssav-tartalma: 28 mg kalciumot, 145 mg k�liumot, 18 mg magn�ziumot rejt 100 grammja. Vastartalma miatt aj�nlhat� v�rszeg�nys�g, k�szv�ny �s tuberkul�zis ellen. A vitaminok k�z�l az A provitaminj�t, B1 �s B2, valamint 40 mg C-vitamint tal�lhatunk benne. �n�ll�an fogyasztva vagy valamilyen tejterm�kkel k�sz�lt epres csemegek�nt nagyon j�l beillik az eg�szs�gfenntart� t�pl�lkoz�sba, de alacsony energiatartalma (35 kcal 100 grammban) miatt tests�lycs�kkent� �trendbe is.
A bogy�s gy�m�lcs�kh�z hasonl�an kimagasl� mennyis�gben tartalmaz flavonoidokat, amelyek antioxid�ns hat�s�ak, vagyis a felesleges szabad gy�k�k lek�t�s�vel megakad�lyozz�k azok sejtk�ros�t� hat�s�t.

Feketeribizli

Nem egyszer�en j�, fogyaszt�sa kifejezetten aj�nlott. Gy�m�lcs�t gy�gyn�v�ny szavunk mint�j�ra joggal nevezhetn�nk gy�gygy�m�lcsnek, amit az id�s embereknek gy�gyszerek helyett kellene fogyasztani. Hat�saira az 1970-es �vekben figyeltek fel ism�t, t�bbek k�z�tt a k�z�pkori eur�pai szerzetesek gy�gyn�v�nyle�r�sait tanulm�nyozva. Az �rett bogy�k d�sk�lnak az egyben antioxid�ns hat�s�, szabadgy�kfog�, tumorellenes sz�nanyagokban. K�l�n�sen sok antoci�n, flavonoid, polifenol van benne. A gy�m�lcs 100 grammj�ban csak antoci�n-sz�rmaz�kokb�l (cianidin, delfinidin, kumarinsav stb.) t�bb, mint 500 mg tal�lhat�, a t�bbi antioxid�nsr�l nem is besz�lve. E tekintetben magasan veri az �sszes t�bbi piros bogy�s gy�m�lcs�t. Jelenleg is folynak orvosi kutat�sok antioxid�nsainak gy�gyhat�s�ra vonatkoz�an. Vizsg�lj�k �relmeszesed�s, �z�leti gyullad�s, reuma, prosztatar�k ellenes hat�s�t, a menopauz�ban kifejtett hat�s�t, de a sort m�g j�csk�n lehetne folytatni a korral j�r� k�l�nb�z� bajokkal. Nemr�g Parkinson-k�r ellenes �s az id�skori demenci�t megel�z� hat�s�t is felfedezt�k. Sok tal�lhat� benne az A-vitamin provitaminj�b�l, a karotinb�l, B1-, B2- �s E-vitaminb�l is �s term�szetesen C-vitaminb�l. A feketeribizli levele nagyon gazdag C-vitaminban. 100 g gy�m�lcsre 130-170 mg C-vitamin jut.
A kr�nikus f�jdalmakat k�raszer�en alkalmazva cs�kkenti, vitamintartalm�n�l fogva a megh�l�ses megf�z�sok kiv�l� term�szetes gy�gyszere.
Jelent�s a kalcium- �s vastartalma, fogyaszt�sa ez�rt seg�t a v�r�sv�rtest-k�pz�sben, emelheti a hemoglobin-mennyis�get. Gyermekek �s n�k vashi�nyos v�rszeg�nys�ge eset�n ugyancsak hasznos a fogyaszt�sa.
Tanulm�nyok foglalkoznak tov�bb� m�regtelen�t� �s v�zhajt� hat�s�val. Rendszeres fogyaszt�sa mellett a v�r k�rosan magas koleszterin- �s v�rzs�rszintj�nek cs�kken�s�t is tapasztalt�k. Seg�ti a b�lfl�ra eg�szs�ges alakul�s�t.
Magj�nak olaja gamma-linolsavat tartalmaz. A gamma-linolsav, egy fontos tel�tetlen zs�rsav hi�nya cs�kkenti a b�r nedvess�gmegtart�- �s ellen�ll�-k�pess�g�t, �s �gy hajlamos�t a neurodermitis nev� b�rgyullad�sra. R�gi, XII. sz�zadi kolostori forr�sok is eml�tik a feketeribizlit, mint a ki�t�ses, gyulladt b�r orvoss�g�t.
A n�pi gy�gy�szatban is f�k�nt a gy�m�lcs lev�t haszn�lj�k, de k�sz�tenek sz�rp�t, gy�m�lcslevet, cukork�t, a sz�r�tott gy�m�lcsb�l te�t is. A tea is kiv�l� megh�l�sre. Level�nek kedvez� hat�s� hat�anyagai a k�l�nb�z� flavonoidok, proantocianidinek, ill�olajok, cseranyagok �s a rutin. Mindezek hat�s�ra level�nek te�ja vizelethajt�, enyhe v�rnyom�scs�kkent� �s izzaszt� hat�s�. J�l csillap�tja az �z�leti �s reum�s panaszokat. H�lyag �s vese- illetve prosztatabetegs�gekre is aj�nlj�k. Friss levelei sz�td�rzs�lve enyh�tik a rovarcs�p�sek okozta kellemetlens�geket.
100 gramm gy�m�lcs t�p�rt�ke 150 Kj k�r�l van, 1,4 gramm feh�rj�t, 0,4 g zs�rt tartalmaz. A benne tal�lhat� cukor 55%-a gy�m�lcscukor.

Gesztenye

A gesztenye legf�bb jellemz�je, hogy rendk�v�l sok sz�nhidr�tot - 100 grammja 28-44 grammot -, azon bel�l pedig 17-25 % kem�ny�t�t tartalmaz. Ugyancsak gazdag zs�r-, olaj- �s feh�rjeforr�s (4,8%). Enn�l fogva nem kifejezetten fogy�k�r�s �tel, de a t�bbi hasonl� felhaszn�l�s� maghoz k�pest valamivel sov�nyabb. 100 grammja feldolgozatlanul, azaz p�ld�ul cukor hozz�ad�sa n�lk�l 180-210 kcal (mintegy 700-800 kJ) energi�t rejt. 8,1 gramm n�v�ny rostot is megesz�nk vele. Vitamintartalma kev�sb� mark�ns, legink�bb C-vitamint (27,3 mg) lelhet�nk benne, E- �s B1-, B2- �s B6-vitamint, n�mi niacint �s pantot�nsavat tartalmaz. Az �sv�nyi anyagok k�z�l sok k�liumot (640 mg), 82 mg foszfort, kalciumot, magn�ziumot tartalmaz. A nyomelemek k�z�l a vas, cink, mang�n �s a r�z tal�lhat� meg benne jelent�sebb mennyis�gben.
�lelmiszersz�k�ben a gesztenye j�l t�rolhat�, kem�ny�t�ben gazdag magja jelentette Nyugat-Eur�pa sz�mos ter�let�n a t�l�l�st. Egyetlen fa term�se elegend� volt egy f� t�li �lelmez�s�re. A nincstelenek sz�m�ra ez�rt a k�z�s ter�leten jel�ltek ki egy-egy gesztenyef�t.
A szel�dgesztenyem�z s�t�tbarna sz�n�, az egyik legfinomabb, k�l�nleges arom�j�, de ritka m�zf�le. �gy tartj�k, hogy vissz�rprobl�m�k �s tromb�zis megsz�ntet�s�re is alkalmas. F�ja, vir�gja, k�rge �s magh�ja egyar�nt sok tannint tartalmaz, melynek �r�sszeh�z�, v�rz�scsillap�t� hat�sa j� szolg�latot tesz hasmen�s idej�n vagy v�rz� sebek kezel�s�n�l. Leveleinek �s k�rg�nek cseranyagai (galluszsav, ellagsav, quercetin, castalagin) gyullad�sg�tl�, �sszeh�z� �s k�ptet� hat�s�ak. Forr�zat�t l�zas betegs�gek ellen adt�k, illetve gargariz�l� szerk�nt l�g�ti gyullad�sos betegs�gek �s k�nz� k�h�g�s kezel�s�re. A levelek hat�anyagai reum�s panaszok, h�tf�j�s, �z�leti merevs�g ellen �s izomlaz�t�nak is j�nak bizonyultak. A Bach vir�gter�pi�ban a gesztenyeb�l nyer alkalmaz�st.

G�r�gdinnye

A g�r�gdinnye t�bb mint 90%-a egyszer�en v�z, ez�rt tel�t, s b�r �des, viszonylag kal�riaszeg�ny. 100 g g�r�gdinnye energiatartalma �tlagosan 29 kcal, tulajdonk�ppen csek�ly mennyis�g. Feh�rje- (0,5 g) �s zs�rtartalma (0,2 g) is minim�lis. 6,5-8,5 g sz�nhidr�tja sem t�l sok, nagyr�szt gyorsan felsz�v�d� cukrokb�l �ll, ez�rt viszonylag gyorsan megemeli a v�rcukor-szintet. Emellett n�v�nyi rostokat is tartalmaz.
Vitamintartalma hasonl� a f�n term�, l�d�s gy�m�lcs�kh�z. A-vitamin, 0,04 mg B1-, 0,02 mg B2-vitamin, valamint 7 mg C-vitamin rejt�zik benne. Gy�m�lcsh�s�nak pirosas sz�n�t nagyr�szt sz�nes antioxid�nsainak k�sz�nheti, emiatt m�g r�kellenes hat�st is tulajdon�tanak neki. Nyomokban tartalmaz karotint �s valamennyi likopint.
100 g gy�m�lccsel 0,8 mg-1 mg vasat, k�liumot, kalciumot, magn�ziumot, kimutathat� mennyis�g� cinket �s szel�nt is megesz�nk. Fogyaszt�sa j�l oltja a szomjat a ny�ri melegben, mert a lev�ben oldott s�k p�tolj�k az izzadts�ggal elvesztett mennyis�get. V�ztartalma �s telts�g�rzetet okoz� volta miatt ak�r fogy�k�r�s �telnek is bev�lik, b�r n�melyeket puffaszt. M�regtelen�t� k�r�khoz �s a vese �s h�lyag �tmos�s�hoz is kiv�l�.

Josta

Szinte mindent "tud", amit a k�szm�te �s a fekete ribizli: k�l�n�sen sok C �s B1, B2 vitamint tartalmaz. Savai j� hat�s�ak az em�szt�sre, antioxid�nsai er�s�tik az immunrendszert. Sz�z grammj�ban 26-64 mg C vitamint tal�lhatunk.
K�nnyebben szedhet�, mint a k�szm�te, mert nem t�sk�sek az �gai, �s nagyobb bogy�i, d�sabb term�se miatt egy-egy bokorr�l sokkal t�bb gy�m�lcs�t sz�retelhet�nk, mint a feketeribizlir�l. Sokan az�rt is szeretik, mert nem olyan savas, mint a k�szm�te, �s nincs meg a fekete ribizlire jellemz� "orvoss�gos" mell�k�ze.

K�rte

Az eg�sz m�rs�kelt �ghajlati �vben elterjedt gy�m�lcsf�le, valamivel jobb t�panyag-�sszet�tel�, mint az alma, sz�nhidr�ttartalma �s a C-vitamin tartalma nagyj�b�l megegyezik vele (5 g). Sz�nhidr�ttartalma 7,5, �sszes �lelmi rosttartalma 6,2 gramm sz�z grammonk�nt, �sv�nyi anyag- �s nyomelem-tartalma nem kiemelked�.
Az els�, t�bbnyire apr�bb szem�, puha, ny�ri fajt�k m�r j�niusban �rnek, a t�liek k�z�l n�melyik pedig ak�r a k�vetkez� tavaszig eltarthat�k, �gy a k�rtef�l�k fogyaszt�si id�nye k�zel olyan hossz�, mint az alm��.

Mandula

100 gramm mandula 2400-2500 kj, 570-630 kcal energi�t hordoz sz�munkra. 3,5-7% vizet, viszonylag sok, 19-30% feh�rj�t, �rt�kes aminosavakat, 15-16% n�v�nyi rostot, tov�bbi 2-4 % sz�nhidr�tot tartalmaz, �s igen tetemes, 53-59%-os a zs�rtartalma, ami tel�tett �s tel�tetlen zs�rsavakb�l (palmitin-, palmitol-, sztearin-, olaj- �s linolsavb�l) �ll. A mandulaolaj nagyon �rt�kes �sszetev�je. A mandula j� B1-, B2- �s B6- �s E-vitamin (28 mg) lehet forr�s. �sv�nyi anyagai k�z�l a rengeteg k�lium (835 mg), a k�lcium (252 mg), magn�zium (170 mg) eml�tend�, 835 mg k�liumot, foszfort (441 mg!) tartalmaz. Nyomelemei k�z�l a vas, mang�n, cink kiemelend�.
A bels�, barna magh�j antioxid�ns-tartalma v�di meg a magb�l olaj�t a l�gk�ri oxig�nt�l �s megavasod�st�l, �rt�kes volta miatt nem c�lszer� elt�vol�tani, r�ad�sul �zletes is. Tanulm�nyok szerint rendszeres fogyaszt�sa cs�kkenti a sz�v- �s �rrendszeri hal�loz�st.
Az E-vitaminban gazdag mandulaolaj kiv�l� b�r�pol� szer. F�rd�s ut�n a m�g nyirkos b�rbe kell bed�rzs�lni a gyorsan felsz�v�d� olajat, amit�l az puha, eg�szs�ges f�ny� �s b�rsonyos lesz. E-vitamintartalma miatt haszn�lhat� a nap�g�s megel�z�s�re, �s az enyh�n nap�gette b�r kezel�s�re. A keser�mandula emberi fogyaszt�sra alapvet�en nem alkalmas, kisajtolt olaj�t a kozmetikai ipar, valamint a gy�gyszeripar hasznos�tja.

M�lna

A m�lna �rdemeir�l hajlamosak vagyunk megfeledkezni, mert valljuk meg, nem minden szempontb�l praktikus gy�m�lcs: a legt�bb �lelmiszer-boltban nem kaphat�, szed�se f�radts�gos �s k�nyelmetlen a sz�r�s �gak k�z�tt, leszedve t�r�keny �s hamar romlik. Pedig igazi �zletes gy�gyszerre lelhet�nk benne.
Egy mar�knyi, 100 gramm m�ln�ban 25 mg C-vitamin rejt�zik, de van benne sok B1-, B2-vitamin �s A-provitamin is. Le se tagadhatn�, hogy gazdag sz�nanyagokban, sok antioxid�nst, flavonoidot tartalmaz, valamint gy�m�lcssavakat, cserz�anyagokat, n�v�nyi rostokat, pektint. 100 gramm m�ln�b�l 80-85 gramm a v�z. Energiatartalma 150-200 kJoule, k�r�lbel�l 34 kcal, 0,9 g feh�rje, mind�ssze 0-3-0,5 g zs�r, 11-12 g sz�nhidr�t van benne. �rt�kes t�panyag a benne l�v� gy�m�lcscukor. Az �sv�nyok �s nyomelemek k�z�l kiemelend� 25-40 mg-os kalcium-, 170 milligrammnyi k�lium-, 30 mg magn�zium- �s 0,6-1 mg-os vastartalma. Ezekb�l az elemekb�l a m�sf�l mar�knyi m�lna napi sz�ks�glet�nk mintegy 10 sz�zal�k�t fedezi.
Lehet�leg frissen �s nyersen fogyasszuk, �gy �rv�nyes�l legink�bb vitaminjainak j�t�kony hat�sa, de sz�rpnek, lekv�rnak elt�ve �s m�lyh�tve is sok kincset tartalmaz m�g. A gy�m�lcs fogyaszt�sa seg�t karbantartani a v�rcukorszintet, cs�kkenti a magasv�rnyom�st, seg�t a menstru�ci�s zavarokon. Lev�t l�zcsillap�t�nak, izzaszt� hat�s� italnak is lehet haszn�lni. A ny�ri megh�l�s legkellemesebb gy�gyszere a szobah�m�rs�klet� m�lnasz�rp, nem csak gyerekeknek!
Levele j�niust�l augusztusig szedve �s sz�r�tva �rt�kes gy�gyn�v�ny-alapanyag. Te�ja vagy f�zete �r- �s p�rus�sszeh�z�, valamint enyh�n antibakteri�lis hat�s�. Te�ja cukorbajra, h�gy�ti betegs�gekre, megh�l�ses panaszokra, l�zcsillap�t�sra, izzaszt�sra �pp�gy alkalmas, mint a friss gy�m�lcs. Naponta egy cs�sze m�lnalev�l-tea iszogat�sa bev�lt a v�rand�s kismam�kn�l a reggeli rosszull�tek enyh�t�s�re, a sz�l�s el�tti h�napban pedig a sz�l�s megk�nny�t�s�re aj�nlj�k, mert ellaz�tja, t�gul�konyabb� teszi a kismedencei izmokat. Cseranyagai hasmen�skor seg�tenek, antibakteri�lis, �sszeh�z� hat�sa a sz�jny�lkah�rtya gyullad�sain�l gargariz�l� oldatk�nt �rv�nyes�l el�ny�sen. K�ls�leg, borogat�sk�nt is haszn�lhat�.

Meggy

A gy�m�lcs leve �rt�kes antioxid�ns sz�nanyagokat tartalmaz, katekineket, flavonoidokat, antoci�nokat, kumarint. A friss gy�m�lcs gazdag gy�m�lcssavakban, melyek k�z�l kiemelend� az almasav. Savtartalm�nak k�sz�nheti, hogy kev�sb� fogyasztj�k frissen, mint a csereszny�t, ink�bb f�zve �s bef�ttk�nt kedvelt. Savtartalma elfedi ugyani, de jelent�s gy�m�lcscukor-tartalommal is b�r.
100 g gy�m�lcs energiatartalma 58-60 kcal. Rengeteg A-vitamint (1000 NE). B1-vitamint (0,05 mg), B2-vitamint (0,06 mg), C-vitamint 10 mg-ot. A f�mek k�z�l gazdag vasban, kalciumban (22 mg) �s magn�ziumban. Tal�lhat� benne tov�bb� 19 mg foszfor. Sok gy�m�lccsel ellent�tben frissen fogyasztva sem puffaszt, s�t ink�bb enyh�ti az ilyen panaszokat. A gy�m�lcs leve seg�t em�szt�si zavarokn�l, enyh�ti a hasmen�ses panaszokat, serkenti az anyagcser�t, j�t�kony. m�jfunkci�-zavarok eset�ben, v�rszeg�nys�g ellen. Gy�m�lcse gyullad�sg�tl� hat�s�, enyh�ti a h�rg�k gyullad�s�t. A term�s �rt�kes hat�anyagai az alantoin, amigdalin, aszparagin, cianidin, metil-szalicil�t. Lev�t a gy�gyszergy�rt�sban is haszn�lj�k sz�nez�anyagnak, aromaanyagk�nt, mellesleg pedig bizonyos esetekben seg�ti a hat�anyagok jobb felsz�v�d�s�t.
Levele �s az �rett gy�m�lcsr�l lev�lasztott, megsz�r�tott gy�m�lcskocs�nya - vagy ahogy mindenki ismeri, sz�ra - gy�gyn�v�nyi drog. F� hat�anyagai a cseranyagok. Gy�gytea-kever�kek alkot�ik�nt seg�ti a vizelet-kiv�laszt�st, vizelethajt�, fogyaszt� hat�s�. Te�ja kiv�l� k�h�g�scsillap�t�. Ne dobjuk kis meggondolatlanul a szem�tbe, ink�bb sz�r�tsuk meg, �s tegy�k el t�li megh�l�sek idej�re. A gy�gyte�t l�z �s idegess�g ellen is aj�nlott kortyolgatni.
Levelei gyullad�sg�tl� hat�s�ak, puffad�s ellen is hat�sos. Uborkaeltev�shez haszn�lj�k a kapor mell�. A n�pi gy�gy�szatban is r�g�ta ismert. A gy�m�lcskocs�nyt �s leveleket a maihoz hasonl�an, a fa s�r�l�sekor kicsurg� gyant�t g�rcsold�k�nt haszn�lt�k.
Pollenje �s a meggym�z is �rt�kes.

Naspolya

Mintegy 12 sz�zal�k sz�nhidr�tot �s az almaf�l�k k�z�l is kiemelked� mennyis�g�, 12 mg C-vitamint tartalmaz sz�z grammonk�nt. �retten a nyersen val� fogyaszt�sa mellett lekv�r f�z�sre is alkalmas, mivel magas a pektintartalma. Tartalmaz m�g vasat �s kalciumot, emellett jelent�s mennyis�g� cserz�anyagot is. A vastartalma miatt fogyaszt�sa v�rz�kenyeknek kifejezetten aj�nlott �s ezen k�v�l m�g csonter�s�t� hat�sa is van. Gyullad�scs�kkent� hat�s� n�v�nyk�nt ismeri a term�szetgy�gy�szat. Energiatartalma 55 kcal, 236 kJ/100 gramm.

�szibarack

Az �szibarack 100 grammja - n�mely fajt�j�nak pont ekkora a gy�m�lcse - mintegy 0,7 g feh�rj�t, 0,1 g zs�rt �s 9 g sz�nhidr�tot tartalmaz. 100 g gy�m�lcsh�s mintegy 40 kal�ri�val gazdag�tja szervezet�nket, teh�t nem hizlal� �tel. Nagy r�sze, 85-90%-a v�z. Ett�l oltja �gy a szomjat. L�d�ss�g�nak �s a kedvez� cukor-, valamint gy�m�lcssav-ar�ny�nak k�sz�nhet�en a t�bbi gy�m�lcsh�z k�pest egyszerre j�val nagyobb mennyis�g fogyaszthat� az �szibarackb�l. Az �szibarack friss�t, �d�t, j� kedvre der�t. Ezt r�szben niacin-tartalm�nak k�sz�nheti; cs�kkenti a v�rnyom�st, j�t tesz a sz�vnek �s az �rrendszernek. Viszonylag sok C-vitamin van benne. B-vitamin- �s biotin-tartalmukn�l fogva f�k�nt a s�rga h�s� fajt�k kiv�l� haj- �s b�rsz�p�t�k. S�rga antioxid�ns xantofill sz�nanyagaik r�kellenes hat�s�ak. A kev�sb� leveses barack is hasznos, mert rengeteg rostj�val �s pektinj�vel az em�szt�st seg�ti, megakad�lyozza a sz�kreked�st, ami idegen helyen, nyaral�skor seg�thet. A pektin egy�bk�nt a koleszterinszintet is eg�szs�ges ir�nyba tolja el.
�sv�nyi anyagai k�z�l viszonylag magas, 200 milligrammnyi k�liumtartalma jelent�s, 9 mg magn�zium, 8 mg k�lium rejlik benne. K�l�n�sen a ny�ri forr�s�gban, amikor a sz�vbetegekre neh�z napok v�rnak, napi 2-3 barack sokat seg�thet. A benne l�v� k�lium �s n�trium ugyanis 7:1 ar�nyban van jelen, ami ide�lisnak tekinthet� a sz�vpanaszok enyh�t�s�re.

Ribizli

A ribizlit igaz�n nem energia-tartalma miatt fogyasztjuk, az 100 grammban csup�n mintegy 29 kcal/121 kJ. Csek�ly feh�rjetartalma 1,1 grammot tesz ki, a benne lev� zs�r pedig mind�ssze 0,5g k�r�li. Savanyk�s �z�hez h�ven cukorb�l sem t�l sokat tartalmaz, de sz�nhidr�tjai m�r jelent�sebb mennyis�get, 10-15 grammot k�pviselnek, melyb�l az em�szt�shez fontos n�v�nyi rosttartalom, f�k�nt pektinsz�rmaz�kok 8 gramm k�r�li mennyis�get tesznek ki, ez�rt az alm�hoz hasonl�an eg�szs�ges.
Savanyk�s �z�t t�bbek k�z�tt k�l�nb�z� gy�m�lcs-�s egy�b savaknak k�sz�nheti. Kimutattak bel�le almasavat, citromsavat, b�rk�savat, borosty�nk�savat, ecetsavat, ox�lsavat, �s m�g sorolhatn�nk.
Ahogy valamennyi ribiszkef�le, a ribizli is sok C-vitamint tartalmaz, 100 grammja mintegy 30-40 mg-ot. Nem v�letlen�l alkalmazt�k m�r kor�bban is skorbut ellen. Emellett B1-vitamin, B2-vitamin, B6-vitamin, valamint E-vitamin van benne eml�tend� mennyis�gben. Minden bizonnyal flavonoidjainak �s b�ta-karotinj�nak k�sz�nheti tumorellenes hat�s�t.
Fontos �sv�nyi anyagai a n�trium, kalcium, foszfor, magn�zium �s a vas, sorukb�l kiemelked� a 280 mg-ot kitev� k�liumtartalom.
N�v�nyi zs�rjai a b�rben tal�lhat� zs�rokhoz hasonl�ak, a b�r �ltal k�nnyen felvehet�k �s leadhat�k. Feltehet�leg ez�rt �polja �s nyugtatja a ribizliolaj a sz�raz, �rz�keny b�rt. �jabban a r�gi gy�gy�szati hagyom�nyok ellen�rz�se v�gzett k�s�rletek sor�n a ribizli arr�l tett bizonys�got, hogy a b�r neurodermitisn�l gyakori gamma-linosav-hi�ny�t hat�konyan k�pes ellens�lyozni.
Hashajt� hat�sa is ismeretes.

S�rgabarack

A s�rgabarack gy�m�lcs�nek legnagyobb r�sze v�z, mintegy 85%, sz�nhidr�t-tartalma 8,5 % k�r�li, kev�s 1%-nyi feh�rje, nagyj�b�l ugyanennyi rosttartalma van, zs�rtartalma eleny�sz�. 100 gramm kajszibarack energiatartalma 44-51 kcal.
A- �s C-vitamin-tartalma (10 mg) igen magas. K�t-h�rom szem s�rgabarack elfogyaszt�s�val fedezhetj�k napi A-vitamin ig�ny�nket. Hasznos niacin- �s f�lsav-forr�s. �rt�kes sok s�rga b�ta-karotinja miatt is.
A benne l�v� k�nnek szerepe van jellegzetes savanyk�s �des �z�nek kialak�t�s�ban.
K�liumban is rendk�v�l gazdag, napi k�liumig�ny�nket b�ven fedezi. Tal�lhat� benne tov�bb� kalcium, foszfor �s sok m�s fontos elem.
A-vitaminja k�slelteti az id�skori l�t�sroml�st, er�s r�kellenes hat�s�, kedvez�en hat a zs�ranyagcser�re, �rv�d� hat�s�, serkenti a m�j m�regtelen�t� m�k�d�s�t. H�j�t, gy�m�lcsh�s�t pakol�sk�nt a b�rre helyezve seg�ti annak regener�ci�j�t.
Ugyanannyi aszalt s�rgabarack ar�nyaiban t�bb kal�ri�t �s �sv�nyi anyagot tartalmaz, fogyaszt�sa enyhe hashajt� hat�s�.

S�rgadinnye

A dinnyef�l�k, �gy a s�rgadinnye legfontosabb �sszetev�i is �ltal�ban rostok, �sv�nyi anyagok, vitaminok �s nagy mennyis�g� v�z. Nem csoda h�t, hogy a ny�ri, nagy h�s�gek idej�n, el�szeretettel fogyasztjuk a h�s�t� hat�s� gy�m�lcs�t, hiszen v�ztartalm�val nagy sz�zal�kban p�tolja szervezet�nk elvesztett folyad�kmennyis�g�t. A s�rgadinnye gazdag �sv�nyi anyagforr�s; 100 gramm elfogyaszt�s�val 3 mg karotinhoz juthatunk, de nem elhanyagolhat� a gy�m�lcs foszfor-, vas- �s n�triumtartalma sem. Vitaminok k�z�l els�sorban A-, B1-, B2 -�s C-vitamin-tartalma jelent�s, 100 grammban 0,04 mg B1-, 0,02 mg B2- �s 35 mg C-vitamin tal�lhat�. Fontos megjegyezni, hogy a s�rgadinnye energiatartalma igen csek�ly, mind�ssze 39 kcal, �gy egyszerre nagyobb mennyis�g elfogyaszt�sa sem hordozza mag�ban a pluszkil�k vesz�ly�t, azonban magas sz�nhidr�t-tartalma (9 mg 100 gramm gy�m�lcsben) miatt cukorbetegek sz�m�ra csak kev�s elfogyaszt�sa aj�nlott, a napi megengedett sz�nhidr�tmennyis�gen bel�l. Mindemellett magas rosttartalma seg�ti az em�szt�si folyamatokat, helyre�ll�tja a b�l- �s gyomorm�k�d�st. A nagy mennyis�g� karotinnak k�sz�nhet�en pedig, hat�konyan k�pes az immunrendszer ellen�ll�-k�pess�g�t n�velni a gyullad�sokkal szemben.

Szilva

Kev�s cukor, sok nedvess�g jellemzi a friss szilv�t. Mintegy 85% v�z van benne, j�l oltja a szomjat. 100 gramm gy�m�lcs nagyj�b�l 50 kal�ria (209 Kj) energi�t hordoz. Sz�nhidr�ttartalma 10,3 g k�r�li. Vitaminjai k�z�l az A-, az A-provitamin, a b�ta-karotin, a B1- �s B2-, illetve csaknem valamennyi B-vitaminf�les�g, tov�bb� a C-vitamin �rdemelnek eml�t�st.
A fontos �sv�nyi anyagai a k�lium, kalcium, foszfor �s magn�zium, nyomeleme a cink.
A n�v�nyi antioxid�nsok k�z�l antoci�n sz�nanyagokat �s flavonoidokat; rutint �s quercetint tartalmaz jelent�sebb mennyis�gben.

Mindezen anyagoknak k�sz�nhet�en jav�tja az immunrendszeri ellen�ll�-k�pess�get, v�d a sz�v- �s �rrendszeri megbeteged�sekkel szemben.
�lettani hat�sait tekintve igen fontos rosttartalma - h�j�ban p�ld�ul rengeteg cellul�z van - , ami j�l megmozgatja a beleket, �gy aj�nlhat� sz�kreked�s ellen. K�l�n�sen az aszalt szilv�nak nagy a fajlagos rost- �s gy�m�lcscukor-tartalma. Nem csak a b�lb�l seg�t �r�teni a salakanyagokat; vizelethajt� hat�sa is ismert. �gy egyr�szt s�lycs�kkent� hat�s�, m�sr�szt aszalt form�ban a szilva kifejezetten t�pl�l� �tkeink k�z� tartozik, kal�ria�rt�ke sem kev�s. R�ad�sul az �tv�gyat is fokozhatja. Mindent �sszevetve napi 20 dkg friss szilva fogyaszt�sa haszn�ra lehet a fogy�k�r�z�knak.

Sz�l�

A l�d�s gy�m�lcs�k k�z�l 18 sz�zal�kos vagy magasabb cukortartalma miatt a legnagyobb energiatartalm� gy�m�lcs. A sz�l� 6-9 g feh�rj�t, 5 g zs�rt; 180 g sz�l�cukrot, 5 g szerves s�t, 130 g rostot tartalmaz kilogrammonk�nt, mintegy hetven sz�zal�ka v�z. �gy �rthet�, hogy ak�r eg�szben, ak�r levet facsarva bel�le friss�t�, t�panyagban d�s, �rt�kes �lelmiszer. C- vitamintartalma alacsony, 5 mg/100 g). A sz�l� a szervezet sz�m�ra k�zvetlen�l is felhaszn�lhat� cukrot - sz�l�cukrot - tartalmaz, ez�rt k�raszer�en is aj�nlhat� v�rszeg�ny, legyeng�lt szervezet sz�m�ra, daganatos betegs�gek, sz�kreked�s, arany�r, mindenf�le gyullad�sos megbeteged�s gy�gyszerek�nt �s n�i betegs�gekre is. Maga a gy�m�lcsh�s illetve l� is rendk�v�l gazdag t�panyagforr�s, r�ad�sul a sz�l� h�j�ban �s magj�ban antioxid�nsok, gy�gy�t� erej� �sv�nyi anyagok tal�lhat�k, mint p�ld�ul a k�lium �s a szel�n. A sz�l�mag kivonata, a sz�l�mag-olaj seg�t megv�deni az agyat �s az idegrendszert a k�rosod�st�l, er�s�ti az �rfalakat �s megel�zi az �relmeszesed�st. J� hat�s� lehet azok sz�m�ra is, akiknek valamilyen allergi�juk, �z�leti gyullad�suk, vissz�rt�gulatuk, aranyer�k van. Vitamin �s �sv�nyi anyagtartalma, v�rtiszt�t� hat�sa miatt term�szetes afrodizi�kumk�nt is sz�mon tartj�k.