A k�nai massz�zs t�rt�nete

T�rt�nete az id�sz�m�t�s el�tti �vsz�zadokba ny�lik vissza, a k�nai orvosl�sban etalonnak sz�m�t� S�rga Cs�sz�r Belgy�gy�szati Tank�nyve m�r eml�t�st tesz r�la. A massz�zs a hagyom�nyos k�nai orvosl�s szerves r�sze, amelyet egyenrang�nak tekintenek az akupunkt�r�val, a Qi Gonggal, valamint a k�l�nb�z� gy�gy�t� anyagok �s gy�gyt�pl�l�kok haszn�lat�val.

Ak�rcsak az akupunkt�ra/akupressz�ra eset�n, a k�nai massz�zsn�l is a meridi�nokban �raml� energia befoly�sol�sa a f� c�l, s ez�ltal igyekeznek kiv�ltani tov�bbi �lettani hat�sokat.

A k�nai massz�zs egyik el�nye az akupunkt�r�val szemben, hogy olyan pontokat is lehet kezelni, amelyeket t�vel tilos, m�sr�szt olyan p�ciensekn�l is alkalmazhat�, akik irt�znak a t�sz�r�st�l.

A k�nai massz�zs f�bb technik�i

- az akupunkt�r�s pontok k�zzel - els�sorban ujjakkal - t�rt�n� kezel�se
- a k�l�nb�z� massz�zsfog�sok alkalmaz�sa az izmokon �s meridi�nokon
- �s a mobiliz�ci�s (iz�let kimozgat�) technik�k

A k�nai massz�zs tulajdonk�ppen egy massz�zsfog�sokkal �s kimozgat�sokkal egybek�t�tt akupressz�r�s kezel�s.

A k�nai massz�zs eredete �s c�lja

Azt, hogy az id�k folyam�n az akupreszz�ra v�lt ki a massz�zsb�l �s �n�ll�sodott, vagy az akupreszz�ra jelent meg el�bb �s azt�n kieg�sz�lt k�l�nf�le egy�b technik�kkal - ma m�r lehetetlen meg�llap�tani.

Az alapelvek mindenesetre azonosak: az akupunkt�r�s pontok �s meridi�nok k�l�nb�z� technik�kkal t�rt�n� ingerl�s�vel biztos�tani lehet a meridi�nok �tj�rhat�s�g�t, serkenteni vagy korl�tozni lehet a Qi �raml�s�t �s seg�teni lehet a Qi kiegyens�lyozott eloszt�s�t a k�l�nb�z� szervekben �s testr�szekben.

A massz�zst - a h�tter�ben �ll� taoista szeml�letb�l kiindulva - alapvet�en k�tf�le c�llal lehet v�gezni, s ez mindig a p�ciens vagy az �ppen kezelt testr�sz �llapot�t�l f�gg. Vagy er�s�teni, serkenteni, toniz�lni akarunk �s ehhez Yang jelleg� technik�kat v�lasztunk vagy pedig visszafogni, szed�lni, nyugtatni, korl�tozni szeretn�nk, amihez viszont Yin t�pus� technik�kat haszn�lunk.
K�nai masz�zs v�lfajai

A k�nai massz�zs csak alapelveit tekintve egys�ges rendszer. Az id�k sor�n sz�mos iskol�ja sz�letett, - pl. Yijinjing, Shaolin - k�zt�k olyanok, amelyeket valamilyen speci�lis c�l �rdek�ben alak�tottak ki: pl. Qi Gong massz�zs, gyermek massz�zs, harcm�v�szeti massz�zs, stb.

K�nai massz�zs alkalmazhat�s�ga

A hagyom�ny �s a klinikai vizsg�latok tan�s�ga szerint a k�nai massz�zs eredm�nyesen alkalmazhat� mozg�sszervi- �s belszervi betegs�gek kezel�s�re, kr�nikus f�radts�g �s �lmatlans�g enyh�t�s�re, de legal�bb ilyen fontos szerepe van a megel�z�sben is.
Massz�zs seg�ts�g�vel gy�gy�that� betegs�gek:

A massz�zs els�sorban a mog�srendszer �s az idegrendszer betegs�geire hat de a t�vol-keleti masz�zsok saj�toss�ga, hogy az energiavezet�keken kereszt�l a test minden egyes szerv�re hat�st lehet gyakorolni �ltala.

Minden term�szetgy�gy�szati �g eset�n vannak olyan betegs�gek, amelyeket term�szetgy�gy�szati m�dszerekkel - kiz�r�lag vagy aj�nlottan - kieg�sz�t� kezel�sk�nt (k.k.) lehet alkalmazni.

Ett�l f�ggetlen�l a term�szetgy�gy�szati kezel�sek �nmagukban is hat�konyak - b�r lass�bb a gy�gyul�s mint a gy�gyszeres kezel�s eset�n - de m�s term�szetes gy�gym�dokkal kombin�lva gyorsabb, mell�khat�smentes �s teljesebb gy�gyul�s �rhet� el!

Mozg�sszervi probl�m�k
- lumb�g�
- isi�sz
- iz�leti gyullad�s, kop�s, artr�zis
- Bechterew k�r (k.k.)

Ideg- �s elmebetegs�gek
- fejf�j�s, migr�n
- ideggyullad�s
- alv�sprobl�ma
- neur�zis (k.k.)
- kimer�lts�g
- rossz stresszt�r� k�pess�g
- Szkler�zis Multiplex (k.k.)

Magas v�rnyom�s, alacsony v�rnyom�s

Immuner�s�t�s (k.k.)

Em�szt�rendszeri probl�m�k:
- puffad�s
- sz�kreked�s

Anyagcsere zavarok:
- k�szv�ny( k.k.)
- cukorbetegs�g( k.k.)
- elh�z�s( k.k.)
- sov�nys�g ( k.k.)

Sz�v- �s �rrendszeri betegs�gek:
- sz�vgyenges�g, (k.k.)
- sz�videgess�g, ( k.k.)
- �relmeszesed�s ( k.k.)