A shiatsu (siacu) t�rt�nete

A shiatsu gy�kerei az �kori K�n�ban lelhet�ek fel. Egy 1973-ban a mawangdui s�rban tal�lt r�g�szeti lelet szerint az i.e. II. sz�zadban m�r ismertek voltan azok az �n. Taoyin, jap�nul: Do-in, gyakorlatok, amelyeket a shiatsu egyik alkot�r�szek�nt �rtelmez�nk. Ezek a k�s�bbiekben az �si jap�n anma massz�zsba is be�p�ltek, �gy l�trej�tt a mai shiatsu �se a X. sz�zadban.
A Taoyin (jelent�se kb.: test�nk vezet�se, ir�ny�t�sa ny�jt�sokon, fesz�t�seken kereszt�l) ma is haszn�latos nem csak a shiatsu kezel�sben, de �n�ll�an �ngy�gy�t� tornagyakorlatokk�nt is.
Az anma massz�zs eredetileg gy�r�, nyom�, vibr�ci�s technik�kat tartalmazott. A Taoyin �s a shiatsu fejl�d�s�re d�nt� hat�st gyakorolt Bodhidharma, a legend�s buddhista szerzetes munk�ss�ga. Bodhidharma a VI. sz�zadban, K�n�ban megalap�totta a Chan (jap�nul: Zen) buddhizmust, a k�s�bbiekben Shaolin Kolostork�nt h�ress� v�lt templomban. Kilenc �ves visszavonults�g ut�n �rta meg k�t k�nyv�t, melyek egyr�szt a szerzetesek medit�ci�s gyakorlatait t�mogatt�k, m�sr�szt az eg�szs�g meg�rz�s�hez k�l�nf�le testgyakorlatokat tartalmaztak. Ezekb�l alakultak ki az �n. l�gy, gy�gy�t� Qi Gong ill. a kem�ny Qi gong gyakorlatok, amelyek ma is a harcm�v�szetek alapjait k�pezik.
Az �vsz�zadok folyam�n �lland�an v�ltoz� anma massz�zs vir�gkora a XVII-XIX. sz�zadra tehet�, amikor a gy�gy�t�knak k�telez� jelleggel kellett alkalmazni ezt a technik�t, att�l f�ggetlen�l, hogy a diagn�zis alapj�n akupunkt�r�val, gy�gyf�vekkel vagy mox�z�ssal eg�sz�tett�k ki a gy�gykezel�st.
A nyugati gondolkod�sm�d t�rh�d�t�sa k�vetkezt�ben az anma massz�zs fokozatosan visszaszorult. Laz�t� massz�zsra degrad�l�dott, majd a XX. sz�zadra teljesen visszaszorult.
A XX. sz�zad k�zep�n a hagyom�nyos gy�gy�t�st ismer� orvosok kiutat kerestek ebb�l a helyzetb�l. Az 50-es �vek k�zep�re �j nevet kapott a tradicion�lis gy�gy�t� elj�r�s, “shiatsu“-nak nevezt�k el �s Jap�nban ism�t elismert�k szab�lyszer� gy�gy�t� elj�r�sk�nt.
Tokujiro Namikoshi nev�hez f�z�dik az els� jap�n shiatsu int�zet, majd Shiatsu Iskola megalap�t�sa. Namikoshi arra t�rekedett, hogy a shiatsu technik�t a korszer� nyugati orvosl�s felismer�seivel �tv�zze. �gy a meridi�n pontokat reflexpontokk�nt is le�rta, melyek a k�zponti illetve az auton�m idegrendszerrel �llnak kapcsolatban. Ezek stimul�l�s�val k�v�nta el�rni a gy�gy�t�st.
Namikoshi nyom�n alakult ki az egyik shiatsu iskola, amely felfog�s�ban ink�bb nyugati ir�nyults�g�. Jap�nban ez v�lt elterjedtt�.
A m�sik shiatsu iskol�t, az �n. Zen-shiatsut, Shizuto Masunaga, Namikoshi egykori tan�tv�nya alap�totta.
Masunaga pszichol�giai tanulm�nyokat v�gzett. Be�p�tette ugyan gy�gym�dj�ba a nyugati orvosl�s fiziol�gi�j�t is, de a t�vol-keleti orvosl�s hagyom�nyait is meg�rizte. N�zete szerint a teljes meridi�n vonalak kezel�se az�rt elengedhetetlen, mert �gy tudjuk csak befoly�solni az ember testi-lelki-szellemi �llapot�t, �s �gy v�lik teljess� a gy�gyul�s. Masunaga k�zvetlen munkat�rs�t�l, Wataru Ohashit�l ered maga a Zen-shiatsu elnevez�s. Ohashi az �j elnevez�st az�rt alkotta meg, mert arra gondolt, hogy a keleties hangz�s� Zen sz� vonz�bb� teheti a Nyugat sz�m�ra ezt a r�gi-�j gy�gy�t� elj�r�st.
Ohashinak k�sz�nhetj�k, hogy a shiatsu Eur�p�ban elterjedt.
A 60-as �vekben az � munk�ss�ga, el�ad�sai nyom�n alakultak meg sorra az eur�pai iskol�k.
Amerik�ban �s Eur�p�ban ma is a Zen shiatsu haszn�latos, amelyben a shiatsu kezel� �s kezelt ny�lt, egyenrang� partnerek. Ebben a k�lcs�n�ss�get felt�telez� kapcsolatban a terapeuta megpr�b�lja �rz�kelni az �t felkeres� ember energi�it, �s t�mogat�st ny�jtani abban, hogy az �ngy�gy�t� folyamatok elinduljanak.

Shiatsu massz�zs

 A nyugati st�lus� masz�zsfog�sok helyett nyom�st alkalmaz, s mivel olajra vagy m�s „viv�anyagra” ek�zben nincs sz�ks�g, nemigen kell hozz� levetk�zni. Holisztikus ter�pia, mint maga az akupressz�ra is – egyes t�netek helyett az eg�sz szervezetre koncentr�l -, �s c�lja a „csi”-nek nevezett energia term�szetes egyens�ly�nak helyre�ll�t�sa az�ltal, hogy nyom�st gyakool az energiacsatorn�k, m�s n�ven meridi�nok bizonyos pontjaira. A shiatsu azt jelenti „ujjnyom�s”, b�r a hivat�sos gy�gy�szok a testszerte megtal�lhat� speci�lis pontok, a cub�k nyom�s�hoz a k�ny�k�ket, t�rd�ket, l�bukat is haszn�lj�k.

A Shiatsu massz�zs egyens�lyba hozza az eg�sz szervezetet, s ezzel nagyon j�l oldja a fesz�lts�geket, a stresszt. Ez�rt ma a stresszes �let�nkben m�g nagyobb a jelent�s�ge. Nagyon hat�sos h�tf�j�s, fejf�j�s, migr�n, �lmatlans�g, menstru�ci�s probl�m�k, cs�kkent nemi v�gy, leverts�g, depresszi�, szorong�s, b�nat �s m�g sok kr�nikus betegs�g eset�n. Term�szetesen a Shiatsu kezel�s nem helyettes�ti az orvosi ell�t�st, de azt hat�konyan kieg�sz�theti! A Shiatsu er�s�ti a szervezet �ngy�gy�t� mechanizmusait �s t�mogatja a bels� meger�s�d�s folyamat�t. Ez azt is jelenti hogy a gy�gyul�s lehet�s�ge mindekiben ott van, �s ez a m�dszer seg�t ennek fel�breszt�s�ben. A Shiatsu nem csodaszer, nem sz�ntet meg minden bajt, panaszt, ami �let�nk sor�n felmer�lhet, nem egyetemes orvoss�g, hanem holisztikus gy�gym�d.

A Watsu t�rt�nete

A Watsut az 1980-as �vek elej�n Harold Dull fejlesztette ki, aki Jap�nban v�gzett tanulm�nyai ut�n a kaliforniai Harbin Hot Springsbe �rkezve zen shiatsut kezdett tan�tani. Azt tal�lta, hogy a zen shiatsuban alkalmazott ny�jt�sok, melyek a meridi�nok k�r�li energiablokkokat hivatottak feloldani, er�sebb �s m�lyebb hat�st voltak k�pesek el�rni, ha meleg v�zben v�gezt�k azokat. A Watsu az elm�lt t�bb mint 25 �vben hatalmas fejl�d�sen ment kereszt�l, melynek sor�n a vil�g els�dleges v�zi ter�pi�s m�dszer�v� n�tte ki mag�t. Harold Dull �s tan�tv�nyai ma m�r vil�gszerte oktatj�k e m�lt�n n�pszer� holisztikus massz�zs- �s mozg�ster�pi�t, a Watsu gyakorl�i t�bb mint 40 orsz�gban tev�kenykednek.

Sz�mos orsz�gban az eg�szs�g�gyi ell�t� rendszerben is felismert�k a Watsu gy�gy�t� hat�s�t �s tett�k a mindennapi gy�gy�t� munk�juk r�sz�v�. Helyenk�nt az is el�fordul, hogy az orvos gy�gyszer helyett Watsu kezel�st rendel kliens�nek, mint ahogy n�lunk egy gy�gymassz�zst, vagy f�rd� beutal�t �rnak hazai koll�g�ik.

A Watsu hat�sai

A Watsu alapvet�en nem igyekszik a c�lzottan gy�gy�tani, csup�n a cs�kkent m�rt�k� gravit�ci�val sz�vetkezve kihaszn�lja a meleg v�z testre gyakorolt hat�sait, �s t�mogat�lag hat a szervezet �ngy�gy�t� folyamataira. Egy Watsu kezel�s alkalm�val nem hat r�d semmilyen ir�ny�t�s, csup�n ahhoz kapsz seg�ts�get, hogy sodr�dj, ahova saj�t tudatod, vagy tudatalattid visz.  A v�z ereje �ltal, a biztons�got ny�jt� karok �lel�s�ben megtapasztalhatod a f�gg�s�gekt�l mentes, felt�tel n�lk�li elfogadotts�got, amelyek k�z�sen nagy h�l�ra k�sztetik l�nyedet olyannyira, hogy arr�l a teljes elengedetts�g �s �n�tad�s �llapot�val ad visszajelz�st,  ami azut�n utat enged a gy�gyul�snak.

A Watsu kezel�s alatt olyan m�rt�k� ellazul�st �lvezhetsz, amihez kev�s technika tud eljuttatni, ugyanakkor egy Watsu ut�n sok�r�nyi pihen�s hat�sait tapasztalhatod magadon.
Jellemz�en mindk�t hat�s er�ss�g�re, t�bben arr�l sz�moltak be, hogy els� kezel�st  k�vet�en mozdulatlanul �lve vagy fekve, �r�kon �t tart� lebeg�s, �rv�nyl�s, hull�mz�s �rzet�t �lt�k �t �gy, hogy k�zben semmilyen k�sztet�st nem �reztek a legcsek�lyebb mozg�sra sem..

Besz�mol�k �s kutat�sok bizony�tj�k, hogy a Watsu er�sen laz�t� hat�sa folyt�n cs�kkenti a g�rcs�ss�get �s a szorong�st, �gy jav�tja az alv�st �s az immunfolyamatokat, ellaz�tja a v�zizomzatot, n�veli az �z�letek mozg�startom�ny�t, jav�tva �gy mozg�sszervi panaszokon, gerinc probl�m�kon.

A watsu serkenti a simaizomzat m�k�d�s�t (bels� szervek), �gy az em�szt�st, ennek folyom�nyak�nt – kar�ltve az immuner�s�t� jelleggel – a term�szetes m�regtelen�t�st. (Rendelkez�nk olyan tapasztalattal, amely besz�mol nagyon intenz�ven old� kezel�s ut�n – az er�teljes m�regtelen�t� hat�s jelek�nt – fell�p� b�rviszket�s megjelen�s�r�l, amely azonban r�vid id�n bel�l nyomtalanul elm�lik.) Ezzel kapcsolatos az a  jelens�g is, hogy a blokkok old�sa ut�n a test az adott ter�let enyhe f�jdalm�val jelezhet vissza, tiltakozva a hossz� id� �ta fenn�ll� �llapotok megsz�ntet�se ellen. (kv�zi elvon�si t�netek)

A l�lekre – �gy a k�zvetve testre – gyakorolt j�t�kony hat�si nem kev�sb� szerte�gaz�k. A Watsu seg�t a depresszi�, az alv�szavar, „h�tk�znapi” stressz,  gyermekkori hiperaktivit�s, �nismereti gondok ter�n is.