A reflexol�gi�r�l �ltal�ban

     A reflexter�pia term�szetes gy�gym�d, amely a test reflexpontjainak kezel�s�n, ingerl�s�n, nyom�s�n vagy massz�roz�s�n alapul. Ennek k�vetkezt�ben a szervezet term�szetes, �ngy�gy�t� mechanizmusai aktiviz�l�dnak, gy�gy�t� energi�k szabadulnak fel, melyeknek a h�tter�ben az akupunkt�r�s csatornah�l�zat �s annak energia�raml�sai �llnak.
     A reflexol�gia eredete t�bb ezer �vre ny�lik vissza. I. e. 2300 k�r�l Egyiptomban m�r haszn�lt�k, de m�s kult�r�kban is a mindennapi gy�gy�t�s eszk�ze volt, �gy K�n�ban, Eur�p�ban a r�maiakn�l, Amerik�ban �szakon, az indi�n t�rzsekn�l �s az ink�kn�l.
     �jkori �jrafelfedez�se dr. William H. Fitzgerald amerikai orvos nev�hez f�z�dik (1917). "Z�naelm�let�t" k�s�rletesen bizony�totta Eunice Ingham �s J. S. Riley. A reflexol�gi�t tudom�nyosan �k alapozt�k meg 1930-1974-ig. Napjainkban a reflexter�pia vil�gszerte sz�mos klinika, k�rh�z, praxis ter�pi�s szolg�ltat�s�nak r�sze.
      A reflexol�gia hat�smechanizmus�ra t�bb elm�let l�tezik, legval�sz�n�bb a mai napig E. Ingham magyar�zata, ugyanis ez megfelel az energia�raml�s-befoly�sol�s t�vol-keleti elm�let�nek. Ezek szerint norm�lis viszonyok k�z�tt az energia szabadon, akad�lytalanul �ramlik az akupunkt�r�s csatornah�l�zatban, de ha valahol energiapang�s, energiat�ls�ly vagy -hi�ny l�p fel, l�trej�n a betegs�g. A reflexes kezel�s megsz�nteti az akad�lyokat �s harmoniz�lja a test m�k�d�s�t. Serkenti a v�r- �s nyirokkering�st, befoly�solja, er�s�ti a szervezet immunv�laszait, el�seg�ti a salakanyagok kiv�laszt�s�t, a m�regtelen�t� folyamatokat, szab�lyozza a bels� elv�laszt�s� mirigyek m�k�d�s�t, az endorfinfelszabadul�s miatt is cs�kkenti a f�jdalmat, az idegi fesz�lts�geket, izomfesz�l�seket oldja, a stressz negat�v hat�sait cs�kkenti.
     A reflexter�pia c�lja egyens�lyt �s harm�ni�t teremteni a szervezet m�k�d�s�ben, beind�tani az �ngy�gy�t� folyamatokat, biztos�tani az �letenergia szabad �raml�s�t az energiacsatorn�kon kereszt�l. Az emberi testen tal�lhat� reflexol�gi�s pontok ingerl�s�vel ez az energia�raml�s befoly�solhat�. Az emberi testen t�bb mint 800 akt�v pont vagy z�na tal�lhat�. Ezek ingerl�sekor (nyom�s, t�sz�r�s, massz�roz�s) az ingerre reflexv�lasz, visszajelz�s l�p fel a hozz� tartoz� szervben, mirigyben, testr�szben. Az akt�v z�n�k, pontok �ltal�ban igen t�vol helyezkednek el az illet� szervt�l. Ez a "t�volhat�s" k�pezi az alapj�t a talp- �s teny�rmassz�zsnak, a testakupunkt�r�s, a f�lakupunkt�r�s, az or�lakupunkt�r�s kezel�snek �s az �riszdiagnosztik�nak egyar�nt. A keleti orvostudom�ny szerint a reflexpontok energiap�ly�k r�v�n �llnak kapcsolatban a szervezet k�l�nb�z� r�szeivel. Reflexmassz�zs alkalm�val megny�lnak azok a csatorn�k, amelyek az �letenergi�t (Qi) sz�ll�tj�k.

     A reflexter�pia hat�sa a szervezetre

    * Serkenti a v�r- �s nyirokkering�st,
    * er�s�ti az immunrendszert,
    * szab�lyozza az enzim- �s hormonh�ztart�st,
    * el�seg�ti a salakanyagok kiv�laszt�s�t,
    * f�jdalomcsillap�t�,
    * gyullad�scs�kkent�.

     A reflexter�pi�t z�nater�pi�nak is nevezik, amely W. Fitzge-rald nev�hez f�z�dik, aki az emberi testet 10 hosszanti �s 3 har�ntz�n�ra osztotta fel, �s ezeket a k�zen, valamint a l�bon megfelel� reflexpontokhoz rendelte. Ez a z�nafeloszt�s seg�t a beteg szerv lokaliz�l�s�ban vagy annak kezel�s�ben. A reflexol�gi�ban ezeken k�v�l haszn�latosak, a tapasztalati �s k�s�rleti megfigyel�seken alapul�, �gynevezett fej-, f�l-, talp- �s teny�rt�rk�pek, amelyek seg�ts�g�vel k�nnyebben behat�rolhat�k az egyes szervek, testr�szek reflexpontjai.
A reflexmassz�zsnak a legk�l�nb�z�bb form�i l�teznek: talp-, teny�r-, nyelv-, f�l-, arc-, homlok-, koponyamassz�zs . Akt�v ter�pi�r�l besz�l�nk, amikor a p�ciens �nmag�t kezeli (�nmassz�zs). Passz�v ter�pia alkalm�val a beteget a terapeuta kezeli.