Hogyan keletkezett az akupressz�ra?

 L�tezik egy legenda, miszerint sok-sok �vvel ezel�tt egy k�nai parasztembert �lland� fejf�j�sok k�noztak �s egy alkalommal sz�ntogat�s k�zben az ek�t v�letlen�l elejtette �s az a nagy l�bujj�t meg�t�tte. A l�bujj�ban �rzett f�jdalom nem sok�ig tartott, de l�ss csod�t, ezzel a f�jdalommal egy�tt megsz�nt a fejf�j�sa is! Mikor m�snap a fejf�j�s �jra jelentkezett, m�r sz�nt sz�nd�kkal ejtette az ek�t a nagy l�bujj�ra �s a f�jdalom �jra megsz�nt. Ezek ut�n a faluban mindenki �gy csillap�totta a fejf�j�s�t, hogy valamit a nagyl�bujj�ra ejtett. �gy kezd�d�tt a gy�gy�t� pontokr�l sz�l� tan�t�s �s mint ut�bb kider�lt, ezek a pontok a f�lkagyl�n is megtal�lhat�k.
    Az �zsiai orsz�gokban �gy csillap�tott�k a f�jdalmat, hogy a f�l bizonyos r�szeit bemetszett�k. Poul Nogier francia orvos �zsiai kiv�ndorl�kkal dolgozva, felfigyelt ezekre a bemetsz�sekre �s rendszerbe foglalta azokat. �gy 1957-ben Eur�p�ban megjelent az els� aurikuloter�pi�s atlasz.
    Ezen m�dszert Erich Buss doktor fejlesztette tov�bb. Miut�n hat�konys�g�t kardiol�giai, endokrinol�giai �s m�s oszt�lyokon v�gzett eredm�nyek t�masztott�k al�, szerz�i jogk�nt bejegyz�sre ker�lt. Megtan�tva ennek haszn�lat�ra minden �rdekl�d�t, Buss doktorral egy�tt v�rosr�l-v�rosra j�rva 1980-1990-ig mintegy 30.000 p�cienst siker�lt megtan�tani e m�dszer haszn�lat�ra.

„Gy�gyszert�ri” (endokrin, gyullad�scs�kkent�) pont

    Minden emberi szervezet k�pes el��ll�tani a sz�m�ra sz�ks�ges gy�gyszert. Amikor megbetegsz�nk, a bels� „gy�gyszert�runk” olyan anyagokat �ll�t el�, amire a szervezet�nknek a gy�gyul�shoz sz�ks�ge van �s elk�ldi azokat a megfelel� helyre. Ezt �nszab�lyoz�snak nevezz�k. Amikor ez a szerkezet �ram� pontoss�ggal m�k�dik, akkor semmilyen k�ls� seg�ts�gre nincs sz�ks�g, de amikor ebbe az �nszab�lyoz�si mechanizmusba hiba cs�szik, akkor k�ls�leg bevitt gy�gyszereket kell ig�nybe venni. Sok estben azonban nem szintetikus gy�gyszerekre, csak ennek a mechanizmusnak a serkent�s�re van sz�ks�g �s az el�rt eredm�ny ugyanaz lesz. Ezt a laborat�riumot a szervezet�nkben az endokrin szervek – a hipof�zis, a hasny�lmirigy, a pajzsmirigy, a mell�kves�k, a n�kn�l a petef�szkek, a f�rfiakn�l a prosztata – k�pviselik. �k a felel�sek a szervezet�nk sz�m�ra sz�ks�ges gy�gyszerek el��ll�t�s��rt.
    A f�lkagyl�n tal�lhat� pontok egyik�nek massz�roz�s�val ez a folyamat normaliz�l�dik. Ez�rt nevezt�k el - „gy�gyszert�ri” pontnak. Ahogy ez a rajzon is l�tszik, ez a pont a f�l el�ls� r�sz�n, a k�ls� hall�j�rat el�tt, az �gynevezett f�lcsapban helyezkedik el.
    Ennek a pontnak a massz�roz�sa minden betegs�gben indokolt, mivel gyullad�scs�kkent�, antiallergikus �s anyagcsere szab�lyz� tulajdons�gokkal b�r.

A vegetat�v idegrendszer pontja

    Az agyk�regb�l minden szerv�nk fel� az idegsz�lak sokas�ga �gaz�dik. Ez a bels� csatorn�kon, �gymond „interneten”, a vegetat�v idegrendszeren kereszt�l halad �t. A latin sz�b�l ford�tott „vegetat�v” – „n�v�nyi eredet�”-t jelent.
    Ha �n egy falevelet a napsugarakkal �tvil�g�t, l�that�v� v�lnak benne, mint a p�kh�l�, bizonyos erek. �gy van ez a mi szervezet�nkben is. P�kh�l�szer�en sz�vi �t test�nket a perif�ri�s vegetat�v idegrendszer.
    Ez�rt a megbeteged�snek nem az anyagcserezavar, a megf�z�s vagy valamilyen v�rus az okoz�ja, hanem az �nszab�lyoz�s mechanizmus�ban t�rt�n� hiba, amit a vegetat�v idegrendszer ir�ny�t. Mivel ez a rendszer a felel�s a megbeteged�seink�rt, �gy a gy�gyul�sunk�rt is, amire, mint a p�kh�l� sz�lain kereszt�l, a megfelel� pont massz�roz�s�val tudunk hatni. Hogy hol tal�lhat� ez a pont, az �br�zol�sb�l bizony�ra kider�l. A massz�roz�s pedig ugyan�gy t�rt�nik, mint a t�bbi pontn�l.
    Ennek a pontnak a massz�roz�s�val megsz�ntethet� az erek, a h�rg�k, a b�lrendszer, az epe- �s h�gyvezet�kek, a m�h g�rcs�s �sszeh�z�d�sai. Ezt a pontot ezerf�le megbeteged�sben haszn�lhatja, de f�leg az �rfalak izomt�nus�nak rendelleness�g�n�l, magas �s alacsony v�rnyom�s, szab�lytalan sz�vver�s, sz�kreked�s, asztma, vesek�vess�g, klimax eset�ben.
    A pontra val� r�hat�s a koszor�serek sima izomzat�nak az ellazul�s�hoz vezet �s �gy gy�gy�t� hat�s� lehet a sz�vszorul�s, ritmuszavar, infarktusos �llapotokban.
    Az �rfalak sima izomzat�nak az ellaz�t�s�val a v�rnyom�s is cs�kken. A hat�s azonban nem az egy-k�tszeri alkalommal, hanem h�rom-n�gy h�ten �t v�gzett rendszeres massz�roz�s ut�n figyelhet� meg.
    A pont massz�roz�s�val nem csak ellaz�tjuk, hanem normaliz�ljuk az �rfalak �sszeh�z�d�si k�szs�g�t, ez�rt haszn�lhat� magas �s alacsony v�rnyom�s, valamint vissz�rt�gulat eset�ben is.
    Az asztma – a h�rg�k sima izomzat�nak g�rcs�s �ssze-h�z�d�sa. A g�rcshajlam cs�kkent�se a vegetat�v idegrendszeren kereszt�l azt eredm�nyezi, hogy a rohamok enyh�bb lefoly�s�ak lesznek, k�nnyebb esetekben ak�r meg is sz�nhetnek.
    Vesek�vess�g eset�ben, amikor nem is a k�, hanem csak egy kis homok t�vozik a h�gyvezet�ken kereszt�l, annak g�rcs�s �sszeh�z�d�s�t eredm�nyezi �s olyan f�jdalommal j�r, amit�l a plafonra lehetne m�szni.
    Vagy volt-e olyan, hogy egy keny�rmorzsa cs�szott f�lre a tork�ban? Az ilyenkor jelentkez� er�s k�h�g�s arr�l tan�skodik, hogy egy picinyke morzsa is a g�ge g�rcs�s �sszeh�z�d�s�t eredm�nyezheti.
    Ugyanezek a folyamatok j�tsz�dnak le a h�gyvezet�kekben a homok, vagy k� �r�l�sekor �s ha a g�rcs�s �sszeh�z�d�st cs�kkenteni tudja, akkor az �r�t�s nem j�r akkora f�jdalommal.
    A vegetat�v idegrendszeri ponttal normaliz�lhat� az epeh�lyag munk�ja, megel�zhet� a pang�s, majd az epek� kialakul�sa, de gyors�that�k az epeh�lyag �s hasny�lmirigy gyullad�s gy�gyul�s�nak folyamatai is.
    A b�lgyullad�s szint�n az izomt�nus rendellenes m�k�d�s�t eredm�nyezi, csak ez esetben a vastagb�lben. Ilyenkor is sz�m�thatunk ennek a pontnak a j�t�kony hat�s�ra.
    A vegetat�v idegrendszeri pont haszn�lhat� s�rg�ss�gi esetekben is. Ha tan�i annak, hogy valaki a sz�v�hez kap, elvesz�ti az eszm�let�t, valamilyen rohama lesz, �gy b�tran kezdj�k el massz�rozni mutat�ujjaikkal a vegetat�v idegrendszer pontot, mindk�t f�lkagyl�n. Fontos tudni, hogy a massz�roz�snak nincsenek ellenjavallatai. Ez�rt, ha nincs is szakir�ny� k�pes�t�s�k, aminek a seg�ts�g�vel meg�llap�that� lenne, hogy az illet� mi�rt vesztette el az eszm�let�t, vagy egy�ltal�n eszm�letveszt�s-e, amit �szleltek, vagy epilepszi�s roham cukorbetegekn�l k�ma, nem tudnak �rtani, de seg�teni ann�l ink�bb. A bajbajutott l�gz�s�re figyeljenek, de ha az nem �szlelhet�, �gy a massz�roz�st a saj�t l�gz�s�k ritmus�ban v�gezz�k. N�ha k�t perces massz�roz�s is elegend�, hogy az akut rohamot meg�ll�tsa.

Az agy pontja

    Az akupressz�ra �ltal�ban a pszichoszomatikus rendelleness�gek eset�ben javallott. Ezek k�z� azon testi „nyavaly�ink" tartoznak, amelyek kialakul�sa az agyk�reghez kapcsol�dik �s a gy�gyul�s �rdek�ben az agy pontj�t is massz�roznunk kell. Az agyk�reg a szab�lyoz�ja minden folyamatnak, ami a szervezetben t�rt�nik. Ebb�l k�vetkezik, hogy ezt a pontot ne csak akkor haszn�ljuk, ha fejf�j�sunk van, de minden m�s esetben is. Massz�roz�s�val a pszich�s egyens�lyt �ll�tjuk be �s megsz�nik az ingerl�kenys�g, a depresszi�, javul a k�z�rzet�nk �s az eml�kez�k�szs�g�nk, normaliz�l�dik az alv�s, megsz�nik a fejf�j�s. Ennek a pontnak a massz�roz�s�val a szervezet meger�s�ti az �nszab�lyz� mechanizmust �s a tov�bbiakban az eg�szs�g fenntart�s�nak �rdek�ben nem lesz sz�ks�g az �n�k seg�ts�g�re.
        Ez a pont haszn�lhat� a pszich�s betegs�gek eset�ben is. K�nnyelm� kijelent�s lenne yelm� kijelent�s, hogy csak ennek a pontnak a haszn�lata megsz�nteti a komoly pszich�s betegs�geket, de lefoly�sukban viszont enyh�theti �ket.
         Ez a h�rom pont – a „gy�gyszert�ri” pont, ami az idegrendszerre �s az agyra gyakorol hat�st, a legfontosabbak k�z� tartozik a f�lkagyl�n l�v� pontok sor�ban. Csak ennek a pontoknak a massz�roz�s�val sok kellemetlen �rz�st�l �s probl�m�t�l megszabadulhat, mivel a folyamatok szab�lyoz�sa nem az egyes szervekben, hanem a szervezet eg�sz�ben t�rt�nik.
       A sorrend – el�sz�r 30 nyom�s (minden kil�gz�sn�l egyszer nyomni, k�nny�, kellemes f�jdalom�rzetig) az endokrin, azt k�vet�en a vegetat�v idegrendszer, majd az agy pontjaira.

A sz�v �s a t�d� pontja

    A f�lkagyl� legm�lyebb pontj�n helyezkedik el. Annak �rdek�ben, hogy megtal�ljuk ezt a pontot, mutat�ujjunkkal keress�k meg a k�ls� hall�j�ratot, majd cs�sztassuk el az ujjunkat 1 cm-rel a tark� ir�ny�ba. Erre a pontra is, ugyan�gy, mint a t�bbire a mutat�ujjunkkal kell nyom�st gyakorolni.
    Tulajdonk�ppen nem is egy, hanem k�t pontr�l van itt sz�, de annyira k�zel vannak egym�shoz, hogy a ujjunk egyszerre mindkett�re nyom�st gyakorol. A sz�v �s t�d� a szervezetben is egym�s k�zel�ben tal�lhat� �pp ez�rt a pontok sem lehetnek t�vol egym�st�l. A k�t pont egyidej� massz�roz�sa semmilyen �rtalommal nem j�r. Ha a sz�v pontj�t v�lasszuk ki c�lul �s v�letlen�l a t�d� pontj�t is �rintj�k, az nem fog reag�lni, viszont, ha ott is van egy kis probl�ma, akkor a massz�roz�s a t�d�re is j� hat�ssal lesz.
    Ezt a pontot sz�vszorul�s infarktus, sz�vritmus zavar, �rrendszeri izomt�nus rendelleness�g a sz�v fejl�d�si rendelleness�ge, magas v�rnyom�s, h�rghurut, t�d� gyullad�s, asztma eset�ben haszn�lja.
    Van ennek a pontnak m�g egy j� tulajdons�ga. Rendszeres massz�roz�s�val le lehet szokni a doh�nyz�sr�l. Az agyk�reg pontj�ra hatva pedig, a pszichol�giai f�gg�s�get tudj�k megsz�ntetni. A t�d� pontj�nak a massz�roz�sa a l�gcs� �s a h�rg�k ny�lkah�rty�j�nak �rz�kenys�g�t fokozva a cigaretta f�stje ir�nt fizikai undort produk�lva. Annak, aki le akar szokni a doh�nyz�sr�l, ez a k�t pont nagy seg�ts�get jelent.

A gyomor �s a b�lrendszer pontja

    K�nny� megtal�lni. Amennyiben a sz�v pontj�n elhelyezked� ujjunkat kb. 1 cm-rel feljebb toljuk, �gy �rezni fogunk egy lapos porcszer�s�get. Ebben a porcban van egy kis bem�lyed�s, bar�zda. Itt tal�lhat� h�t a gyomor-b�lrendszer fels� szakasza.
    Ahogyan azt az elnevez�sb�l is k�nny� kital�lni, ezt a pontot akkor massz�rozza, ha gyomor ny�lkah�rtya, epeh�lyag �s hasny�lmirigy gyullad�sa, sz�kreked�se, m�jbetegs�ge, stb., em�szt�rendszeri probl�m�ja ad�dik.

Der�k pontja, nyak pontja

    A f�lkagyl� olyan, mint az anyam�hben fekv� magzat. Ahol az embri� feje helyezkedik el - ott tal�lhat� az agy pontja, ahol a sz�ve - ott a f�lkagyl�n is a sz�v pontj�t tal�lj�k meg, s.t.b. A rajzon kijel�lt porcra vet�thet� ki az eg�sz gerincoszlop. A nyaki szakasz pontja az agy pontja mellett, a der�k szakasz pontja pedig az embri� der�kcsigoly�inak vet�let�ben tal�lhat�.
    Ezeket a pontokat akkor massz�rozza, ha a csigolyatestek meszesed�s�r�l, lumb�g�r�l, bordak�zi idegbecs�p�d�sr�l, gerincf�jdalomr�l vagy s�r�l�sr�l, fesz�lt h�tizmokr�l van sz�.

Szexu�lis pont

         Pr�b�lja ki! Csak arr�l ne feledkezzen meg, hogy a n�k a f�l�kkel „szeretnek” �s a f�l  nemcsak a massz�roz�s t�rgy�t k�pez� testr�sz.

A l�t�s�rt felel�s pont

    Van egy legenda arr�l, hogy mit is kell tenni ahhoz, hogy l�t�sunk m�g id�s korban is olyan legyen, mint az �les szem� sas�. A vad�szok ezt �gy oldott�k meg, hogy a f�lcimp�jukat �tlyukasztott�k. Term�szetesen nem voltak j�rtasok a keleti gy�gym�dokban, az�rt tett�k ezt, mert a tapasztalataikra hagyatkoztak.
    Rosszabbod� l�t�seset�n azonban nem felt�tlen�l kell �tlyukasztani a f�lcimp�t, el�g, ha naponta p�r alkalommal megmassz�rozzuk a l�t�s�rt felel�s pontot �s speci�lis szemtorn�t v�gz�nk.

Stresszold� pont

    Ez a pont egy h�romsz�g alak� g�d�rben helyezkedik el a f�lkagyl� fels� r�sz�n. M�rs�keli a szervezetet �rt stressz hat�s�ra kiv�ltott reakci�j�t. �pp ez�rt nyugtat� �s az �jszakai �r�kban altat� hat�st tan�s�t. Oldja a f�lelmet, f�bi�kat, g�rcs�ket. Haszn�lata neur�zisok, stresszhelyzet, pszich�s probl�m�k eset�ben javasolt.
    A stresszold� pont �s az agy pontjai t�k�letesen kieg�sz�tik egym�st.

Stresszold� „garnit�ra”

    Er�sen, f�jdalom�rzetig nyomja meg mutat�ujjaival mindk�t f�lkagyl�n egyidej�leg a stresszold� pontot. Szabadon l�legezzen, de minden kil�gz�s ut�n pr�b�lja meg egy kis id�re visszatartani a l�gv�telt. Ha ezek ut�n is �gy �rzi, hogy nem nyugodott meg m�g kell�k�ppen, akkor massz�rozza meg az agy pontj�t. Ha a stresszold� pontot el�g er�sen nyomja, akkor a pontra val� reakci� hamar jelentkezik. A kil�gz�s ut�n visszatartott leveg�v�tel, mivel n�veli a sz�ng�zok koncentr�ci�j�t a v�rben, �nmag�ban is nyugtat� hat�ssal b�r. 

    Milyen gyakran kell elv�gezni a massz�roz�st?

   Megel�z�s c�lj�b�l ennek a h�rom pontnak a napi 1 alkalommal t�rt�n�, enyh�bb rosszull�t eset�ben 2-szeri (reggel-este), rossz k�z�rzet eset�ben pedig naponta 3-szori massz�roz�s is alkalmazhat�.

Lehet-e �rtani a f�lkagyl�n l�v� pontok massz�roz�s�val?

    Nem. Ne f�ljen, hogy nem azt a pontot nyomja, vagy nem kell� er�ss�ggel nyomja meg. A szervezet majd v�laszol r�, m�gpedig �gy, hogy ha nem azt a pontot, nem kell� intenzit�ssal nyomkodja, akkor semmif�le reakci�t nem fog �szlelni. �pp �gy, mint egy kulcs, ha a z�rba ill�, kinyitja az ajt�t, ha nem, h�t akkor nem t�rt�nik semmi.

A f�lkagyl�n elhelyezked� pontok kombin�ci�s lehet�s�gei

    A massz�roz�st mindig azzal a ponttal kezdje, amelyik a probl�m�s szerv�nkkel kapcsolatos, mint pl. a sz�v, der�k, gyomor pontjaival.
    Akkor, ha a probl�ma a gyullad�sokkal �s anyagcser�vel kapcsolatos, �gy az endokrin („gy�gyszert�ri”) pontot alkalmazza. Amennyiben �n azt �szleli, hogy a rossz k�z�rzet g�rcs�s �sszeh�z�d�sokkal j�r, akkor az endokrin pont helyett a vegetat�v idegrendszer pontj�t haszn�lja a massz�roz�sn�l. Ne tartson att�l, hogy nincs kell� eg�szs�g�gyi k�pes�t�se annak eld�nt�s�re, hogy melyik pontot massz�rozza els�k�nt, mivel mindkett� haszn�lhat�, szinte minden probl�ma eset�ben. Abban az esetben, ha t�bb mint 1-szer massz�rozza naponta a pontokat, akkor el�sz�r az egyik, majd a k�vetkez� alkalommal a m�sik ponttal kezdje el a massz�roz�st.
    Egyszerre h�rom pont massz�roz�s�t javasolt, melyek k�z�l az utols� az agy pontja legyen.
    P�ld�ul:
    Gyomor ny�lkah�rtya gyullad�s, gyomorfek�ly: reggel a gyomor pontja – a vegetat�v idegrendszer pontja – az agy pontja; napk�zben a gyomor pontja – endokrin pont – az agy pontja; este �jra a gyomor pontja – a vegetat�v idegrendszer pontja – az agy pontja.
    Der�kf�j�s: reggel a der�k pontja – endokrin pont –az agy pontja; napk�zben a der�k pontja – a vegetat�v idegrendszer pontja – az agy pontja; este �jra a der�k pontja - endokrin pont – az agy pontja.
   Sz�vt�j�ki f�jdalom: reggel a sz�v pontja – vegetat�v idegrendszer pontja - az agy pontja; napk�zben a sz�v pontja – endokrin pont – az agy pontja; este �jra a sz�v pontja – a vegetat�v idegrendszer pontja – az agy pontja.
   

Van-e ellenjavallat a f�lkagyl�n l�v� pontok ujjal t�rt�n� massz�roz�s�val kapcsolatban?

     Hoang Bao Tau, a Keleti gy�gy�t�ssal foglalkoz� F�iskola professzora azt vallotta, hogy ennek a massz�roz�snak a v�gz�se csak a has�regben jelentkez� �les f�jdalom eset�n tilos, am�g a v�gleges diagn�zist fel�ll�tj�k.