Enyh�ti a stressz hat�sait

Sokak sz�m�ra az ellazul�s, relax�ci� neh�z feladat, m�gis nagyon fontos, hiszen napjainkban a stressz egyre t�bb panaszt �s betegs�get v�lt ki. Az �ltal�nos orvosokat 90%-ban olyan stresszhez kapcsol�d� panaszok miatt keresik fel, mint a fej-, h�t- �s nyakf�j�s, szem t�lterhel�s, gyenge koncentr�l�k�pess�g, szorong�s, depresszi�, ingerl�kenys�g, harag, magas v�rnyom�s, kimer�lts�g stb.
A massz�zster�pia nem csak az izmokat, b�rt �s a v�rkering�st friss�ti fel, hanem csod�latos hat�st fejt ki az idegrendszerre is. A massz�zs aktiv�lja a paraszimpatikus idegrendszert, ezzel ellens�lyozza a test stresszre adott negat�v v�laszreakci�it, feloldja az izmok akaratlan fesz�l�s�t, lehet�v� teszi a norm�lis sz�vritmus, v�rnyom�s �s kering�s helyre�ll�s�t.
A massz�zster�pia seg�t tudatos�tani a testben �nk�ntelen�l fenntartott fesz�lts�geket. Min�l ink�bb tudatosodnak a test reakci�i, ann�l gyakrabban fogja id�ben felismerni a fesz�lts�gek kialakul�s�t, �s �gy tudatosan megszabadulhat azokt�l, m�g miel�tt kifejthetn�k k�ros hat�sukat a szervezetre.

Jobb alv�st biztos�t

A napi stresszb�l sz�rmaz� fesz�lts�gek gyakran megzavarj�k az alv�st, f�radts�got, ingerl�kenys�get �s �rzelmi kimer�lts�get eredm�nyezve. �gy cs�kken a t�r�- �s �ll�k�pess�g, ami az �j nap kih�v�saival val� szembes�l�shez sz�ks�ges.
A relax�ci�s massz�zs ellaz�tja a fesz�lt izmokat �s megnyugtatja az idegrendszert, ami a test ritmus�nak lelassul�s�t id�zi el�. Ennek k�vetkezt�ben cs�kken a v�rnyom�s, lelassul a sz�vritmus, m�lyebb �s szab�lyosabb lesz a l�gz�s �s �gy megteremt�dnek a pihentet� alv�shoz sz�ks�ges felt�telek.

Fokozza az izmok teljes�t�k�pess�g�t

A massz�zs k�zvetlen hat�sak�nt cs�kken az izomt�nus, fokoz�dik az anyagcsere �s �gy n�vekszik az izmok rugalmass�ga �s teljes�t�k�pess�ge. A f�radt izmok gyorsabban regener�l�dnak, �ll�k�pess�g�k javul. Ezt a hat�st haszn�lj�k ki a sportmassz�r�k az akt�v sportol�k felfriss�t�s�re, �s teljes�tm�ny�nek fokoz�s�ra.

Jav�tja a b�r �llapot�t

A nap, szmog, hi�nyos �trend �s a term�szetes �reged�s mind hozz�j�rulnak a b�r kisz�rad�s�hoz, r�ncosod�s�hoz �s fiatalos jellemz�inek �ltal�nos elveszt�s�hez. A massz�zs kit�g�tja a b�r kapill�ris ereit, ezzel n�velve a l�tfontoss�g�, sejteket t�pl�l� anyagok felv�tel�t, �s felgyors�tja az �rtalmas m�reganyagok elt�vol�t�s�t. A fokozott v�rkering�s el�seg�ti a b�r megfelel� nedvess�gtartalm�nak biztos�t�s�t, megakad�lyozva annak kisz�rad�s�t �s viszket�s�t.

Enyh�ti a kr�nikus f�jdalmat

Nagyon sokunknak s�r�l�sekb�l vagy betegs�gekb�l sz�rmaz� kr�nikus f�jdalmakkal kell �ln�nk mindennapjainkat. A massz�zster�pia seg�ti a f�jdalmat el�id�z� �llapot megsz�ntet�s�t, azon k�v�l �nmag�ban is f�jdalomcs�kkent� hat�s�. A szakk�pzett massz�r-terapeuta kez�vel olyan inger�leteket gerjeszt a sz�vetek �rz�kel� idegv�gz�d�seiben, amelyek ideiglenesen g�tolj�k a kr�nikus f�jdalmi inger�letek eljut�s�t az agyba. Ezenk�v�l az agyat endorfin (a test term�szetes �rz�stelen�t�j�nek) kiv�laszt�s�ra k�szteti, ami mesters�ges gy�gyszerek haszn�lata n�lk�l enyh�ti a f�jdalmat, �s a kellemetlen k�z�rzetet.

A massz�zs hat�sa magzati �s id�s korban

M�r az anyam�hben fejl�d� magzat is r�szes�l term�szetes �s automatikus massz�zsban az anya test�nek mozg�sa �ltal.
Id�s korban a rendszeres massz�zs nem csup�n frissess�get ad, de a meger�ltet�s �s a s�r�l�sek kock�zat�t is minimaliz�lja. Seg�ti a betegek �s gyeng�lked�k fel�p�l�s�t, valamint oldja a fesz�lts�get. Enyh�ti az �reged�ssel egy�tt j�r� mag�ny�rzetet. Az �regek sokat szenvednek a simogat� k�z hi�ny�t�l.