Sz�mtalan, ezt a m�dszert alkalmaz� int�zet tal�lhat� vil�gszerte, f�k�nt N�metorsz�gban, Olaszorsz�gban �s az USA-ban. Haz�nkban 1996-ban alakult meg a Magyar Ayurv�da Gy�gy�szati Alap�tv�ny. C�lja, hogy sz�lesebb k�rben orvosok �s p�ciensek sz�m�ra egyar�nt- inform�ci�t ny�jtsanak err�l az �si tud�sr�l, s annak haszn�lat�ra b�ztass�k a magyar lakoss�got.

Az ayurv�da jelent�se

Ezt az �si indiai gy�gym�dot soha nem foglalt�k �r�sba, �gy tan�t�k verses form�ban adt�k �t tud�sukat az �ket k�vet� gener�ci�knak. Sok f�lre�rt�snek ad alapot az �ltala k�vetett k�l�nleges vil�gszeml�let. L�teznek szavak, melyeket a kult�r�k adta k�l�nbs�gek miatt szinte k�ptelens�g helyesen leford�tani, �gy nem egyszer t�ves �r�sok jelennek meg az ayurv�d�r�l, annak m�dszereir�l �s jelent�s�r�l.

A sz� k�t r�szb�l tev�dik �ssze: ayus �s v�da. Az ayus sz� jelent�se: �let, eg�szs�g. A v�da sz� pedig a ?vid? szanszkrit kifejez�sb�l eredeztethet�, jelent�se: tud�s. Teh�t az �si m�dszer nev�nek jelent�se nem m�s, mint maga az orvostudom�ny (legyen sz� homeop�ti�r�l, vagy kemik�li�kon alapul� orvosl�sr�l), az �let megtart�s�nak, szebb� t�tel�nek ismerete. Az ayurv�da egyben filoz�fiai rendszer is, s a nyugati orvosl�st�l elt�r�en nem csup�n a kialakult t�netegy�ttest kezeli, hanem mag�t a lelket is, mint a betegs�g kiv�lt� ok�t. Kort�l, nemt�l, lakhelyt�l, szok�sokt�l �s m�g sok m�s t�nyez�t�l f�gg�en alak�tja ki az egy�nre szabott gy�gym�dot.

Az ayurv�da szerint egy emberi �let n�gy r�szb�l �ll, melynek r�szei: a szellem, a tudat, az �rz�kszervek, �s maga a test. Ennek megfelel�en az �ltalunk ismert orvosl�st�l elt�r�en nem csup�n a testet, hanem az �let t�bbi alkot�elem�t is kezelik. Az ayurv�dikus szeml�let sokban hasonl�t a kereszt�nys�gre, m�gis, egy alapvet� k�l�nbs�get azonban mindenk�ppen mutat: az ayurv�da szerint nem l�tezik b�n�ss�g, ez�ltal megv�lt�s sem. Az �let egyik alkot�eleme, a szellem (hasonl�an a kereszt�ny vall�sb�l ismert l�lekhez) eredend�en tiszta, �s nem v�llal r�szt semmilyen rossz cselekedetben.

Ajurv�dikus fejmassz�zs

A sz�ps�g�rt �s az eg�szs�g�rt

Indi�ban a k�l�nf�le massz�zsok �vsz�zadok �ta a mindennapi �let szerves r�szei. Az indiaiak gondolkod�sa �s tapasztalatai szerint, a rendszeres testmassz�zsok seg�tenek fenntartani az eg�szs�get, meg�rzik a b�r v�z �s zs�rh�ztart�s�t, a b�r finom, puha �s term�szetes f�ny�, a fejmassz�zst�l a haj er�s sz�l�, eg�szs�ges, ragyog� f�ny� lesz. A massz�zs seg�t elviselni a vaj�d� n�k testi �s lelki neh�zs�geit, a babamassz�zs pedig serkenti a baba immunrendszer�nek m�k�d�s�t.

Az �jurv�dikus gy�gy�szat szint�n �vsz�zadok �ta alkalmazza a sir�abhjang�nak (angolos �t�r�s: siroabhyanga) nevezett fejmassz�zst, ami bizonyos m�rt�kben elt�r a n�pi hagyom�nyban alkalmazott fejmassz�zst�l. A sir� sz� jelent�se: fej, m�g az abhjanga jelent�se: olajoz�s. Az �jurv�da szempontj�b�l a fejmassz�zst els�sorban a v�ta dosa harmoniz�l�s�ra alkalmazz�k, legink�bb kieg�sz�t�, de olykor f� kezel�sk�nt is. Az �jurv�dikus fejmassz�zs egy�ttm�k�dik a kering�si-�s idegrendszerrel, meggyors�tja az oxig�nd�s v�r eljut�s�t a nyak, a fej, �s a v�ll felsz�ni, �s m�lyen fekv� sz�veteihez. Hat�st fejt ki a nyirokrendszer m�k�d�s�re, seg�t elt�vol�tani a sz�vetekb�l a felgy�lemlett nyirokfolyad�kot. Oldja a fesz�lts�geket, seg�t alv�szavarokn�l �s egy�b probl�m�kn�l. Az �jurv�dikus fejmassz�zs “mell�khat�sai” az eg�szs�ges, ragyog� f�ny� haj, a hajhull�s �s korp�sod�s megsz�n�se.

Az �jurv�dikus fejmassz�zst felmeleg�tett �jurv�dikus gy�gyolajjal v�gezik (pl. Keshwardhini, Balashwagandhi, stb.). Ezek csod�latos hat�s� olajok, melyeket legal�bb h�t, de legink�bb enn�l is t�bb gy�gyn�v�nyi olaj kever�k�b�l �ll�tanak el�. Egyes �jurv�dikus gy�gyolajok tartalmaznak brahmi olajat is, amely felsz�v�dv�n a m�ly sz�vetr�tegekben, jelent�s nyugtat� hat�st fejt ki az idegrendszerre. A hajhull�s megsz�ntet�s�re az egyik legkedvez�bb n�v�nyi olaj a keswardhini (vagy bhrigr�dzs, kesar�dzs).

Az �jurv�dikus fejmassz�zsok nem durv�k, de a mozdulatok hat�rozottak. A n�pgy�gy�szatban alkalmazott fejmassz�zsok viszont gyakran igen er�teljesek, nyugati emberek sz�m�ra kiss� szokatlanok, de rendk�v�lien hat�sosak.

A sir�abhjanga nagy hat�st gyakorol az �t pr�n�ra. A pr�na befogad�k�pess� tesz benn�nket a dolgokra, benyom�sokra, �sszek�t� kapocsk�nt m�k�dik a kozmikus �leter� �s fizikai-ment�lis er�nk k�z�tt.

Az �jurv�dikus fejmassz�zs k�nnyen elsaj�t�that� �s rendk�v�li hasznos lehet a mindennapi �let�nkben.

Ayurv�dikus massz�zs kismam�knak

Ayurv�dikus massz�zs a terhess�g alatt

Az Ayurv�da gy�gy�szat komplex orvostudom�nyi rendszer, amely mag�ba foglalja a gy�gy�szat minden �g�t, valamint a prevenci�t is. Az �let eg�sz�vel, a test biol�giai �s fiziol�giai m�k�d�s�vel foglalkozik, mindig szem el�tt tartv�n els�sorban az eg�szs�g meg�rz�s�t (a sz�let�st�l a hal�lig).

Az Ayurv�da gy�gy�szat egyik �ga a "kaum�ra-bhritj�" (n�gy�gy�szat-sz�l�szet, gyermekgy�gy�szat). A kaumara- bhritya egy r�sze a terhes n�k gondoz�s�val foglalkozik, �s k�l�n�s figyelmet szentel a v�rand�s kismam�k naponta t�rt�n� abhyanga massz�zs�nak. Az ayurv�dikus sz�vegek szerint ez a meleg olajos massz�zs jelent�sen seg�ti a kismam�k fesz�lts�g�nek old�s�t, t�mogatja az �rz�kszervek m�k�d�s�t, j� hat�st fejt ki a l�t�sra, ugyanakkor t�pl�lja, �s l�gyan tartja a b�rt, t�mogatja annak t�gul�s�t, �s megsz�nteti az alv�szavarokat, amelyekkel olykor a kismam�k szembes�lnek.

Ez a massz�zs nem csak a test olajoz�s�r�l �s egyszer� massz�roz�s�r�l sz�l. A massz�zs mozdulatok v�gz�se ideje alatt a b�r kiss� �tmelegszik (�gy az olajt�l mint a mozdulatokt�l), ennek seg�ts�g�vel az olaj a m�lyebb sz�vetekig hatol, �s �gy t�mogatja a szervezet egyszer� m�regtelen�t�s�t, de egy�ttal relax�lja �s vitaliz�lja is a besl� szerveket. Mindez igen pozit�v hat�st fejt ki a m�hben fejl�d� magzatra is. A massz�zst csak a terhess�g 3.-ik h�napja ut�n aj�nlott alkalmazni, amikorra a magzat m�r meger�s�d�tt.

A kaumara-bhritya szerint a terhess�g els� h�rom h�napj�ban a magzat igen �rz�keny, ez�rt a kismam�nak felt�tlen�l sok pihen�sre van sz�ks�ge, �s ker�lnie kell mindenf�le stresszhelyzetet. Ker�lnie kel minden olyan helyzetet is, amelyben fizikai vagy ment�lis streszhat�snak van kit�ve. Semmik�ppen sem aj�lja a cs�p�s, forr�, avagy h�t�, hideg/fagyasztott �etelek fogyaszt�s�t. Ugyanez vonatkozik a f�rd�sre, tiszt�lkod�sra is: mindenk�ppen ker�lni kell a nagyon meleg vagy nagyon hideg v�zzel val� �rintkez�st.

Az abhyanga massz�zs seg�teni tud a sz�l�s el�tti �s ut�ni esetleges f�jdalmak cs�kkent�s�ben vagy kik�sz�b�l�s�ben is.
Term�szetesen a massz�zst k�l�n�s figyelemmel kell v�gezni!

TERHESS�G EL�TTI MASSZ�ZS
Az Ayurv�da aj�nlata szerint az abhyanga massz�zst m�r a teherbees�s el�tt is �rdemes alkalmazni a h�zast�rsaknak, ugyanis az abhyanga keni/t�pl�lja az �sszes dh�tut (“sz�vetet”), �gy el�k�sz�ti a szervezetet a terhess�gre, ugyanakkor mindk�t sz�l�nek seg�t az eg�szs�g fenntart�s�ban. Ebben az esetben olyan ayurv�dikus olajokat alkalmaznak, amelyek er�s�tik a testet, az eg�sz szervezetet. Az eg�szs�ges, j�l felk�sz�tett szervezet viszont jobban tud alkalmazkodni k�s�bb a terhess�ghez is.

MASSZ�ZS A TERHESS�G ELS� H�ROM H�NAPJ�BAN
Amint azt m�r eml�tett�k, a magzat nagyon �rz�keny az els� 3 h�napban, ez�rt nagyon kell �gyelni arra, hogy a kismam�t ne �rje semmif�le stressz. M�g a massz�zs is (k�l�n�sen a szaktud�s n�lk�l v�gzett kezel�s) �rthat a magzatnak. Ez�rt a kaumara-bhritya csak igen k�nny�, l�gy, ink�bb szinte s�mogat�s massz�zst aj�nl, amennyiben az t�nylegesen j�lesik a kismam�nak. A testmassz�zs helyett nagyon l�gy, teny�r �s/vagy l�bsz�r-talpmassz�zst aj�nl, mindenf�le d�rzs�l�s, irrit�l�s n�lk�l. Az Ayurv�da szerint a magzat �s a kismama k�z�tt igen er�teljes testi-lelki kapcsolat van, �s ami nem esik j�l a kismam�nak, nem esik j�l a magzatnak sem. Ha a kismama b�rmely testr�sz�t stressz, irrit�ci� �ri, ugyanazok a hat�sok jelennek meg a magzat ugyanazon testr�szein is. �s ford�tva is, - ami a kismama b�rmely testr�sz�ben j�, kellemes �rz�st v�lt ki, ugyanolyan j�, kellemes �rz�s keletkezik a magzat ugyanazon testr�sz�ben. Term�szetesen, ezek a reakci�k fennmaradnak a terhess�g v�g�ig, de az els� h�rom h�napban k�l�n�sen nagy a jelent�s�g�k.

4.-H�NAPT�L A SZ�L�SIG
Az Ayurv�da szerint a magzat sz�ve a terhess�g negyedik h�napj�ban alakul ki. Ekkor v�lik egyre stabilabb� a magzat eg�sz fizikai szerkezete. Ebben az id�szakban k�l�n�sen fontos az anya ment�lis eg�szs�ge �s boldogs�ga. Ebben ny�jt t�mogat�st a finoman v�gzett abhyanga massz�zs. A massz�zst k�l�n�s figyelemmel, szeretettel, gondoskod�ssal kell v�gezni a test abdomin�lis r�sz�n. Ugyanakkor a kismama �rz�kenyebb testr�szeit t�bb olajjal massz�rozzuk. A h�vely megfelel� olajjal t�rt�n� enyhe massz�roz�s�t is ett�l az id�szakt�l aj�nlatos v�gezni.
Az Ayurv�da a terhess�g hatodik h�napj�t�l aj�nlja a mellek rendszeres, l�gy massz�roz�s�t megfelel� gy�gyolajjal vagy tiszta, hidegen sajtolt k�kuszolajjal. A terhes�g 7.-h�napj�t�l aj�nlatos 10-15 perces abhyang�t v�gezni (amennyiben az nem okoz semilyen irrit�lt �rz�st a kismam�ban) valamint olyan gy�gyn�v�nyes paszt�k alkalmaz�s�t, amelyek megsz�ntetik a test egyes r�szein megjelenhet� viszket�st, �g� �rz�st, l�bduzzanatot, stb. A massz�zs els�sorban a der�kt�j �s a v�gtagok kezel�s�re ir�nyul. A viszket�s, amely a melleken �s az alhason jelentkezhet, gy�gyn�v�ny paszt�kkal kezelhet�. Erre a c�lra szant�lport, bazsalikomot vagy triphal�t szoktak kikeverni tiszta vajjal, �s ezt a paszt�t viszik fel az adott b�rfel�letre. A paszta seg�t a strij�k kialakul�s�nak megel�z�s�ben is.

Ugyanakkor a terhess�g teljes ideje alatt aj�nlatos a Shyavanprash (lekv�r �llag� k�sz�tm�ny, amely az eredeti receptur�ban 47 gy�gyn�v�nyb�l k�sz�l) napi fogyaszt�sa is. Az aj�nlott d�zis: egy k�v�skan�lnyi lekv�r egy cs�sze forralt, langyos tejjel, este, lefekv�s el�tt. Ez a k�sz�tm�ny vitaminokban �s nyomelemekben gazdag, amelyek, mivel term�szetes form�ban vannak a k�sz�tm�nyben, be is �p�lnek a szervezetbe.

A nyolcadik h�napt�l a sz�l�sig naponta aj�nlatos legal�bb �t perces h�velymassz�zst v�gezni megfelel� gy�gyolajjal- ez seg�ti majd a kit�gul�st a sz�l�sn�l. Ha esetleg sz�kreked�ses probl�m�k jelentkezn�nek, aj�nlatos v�gezni enyhe olajos be�nt�st (kiz�r�lag ayurv�dikus orvos aj�nlat�ra a megfelel� anyagokkal szabad v�gezni). A duzzadt l�bakra vagy egy�b irrit�lt testr�szekre megfelel� ayurv�dikus olajos vagy gy�gyn�v�ny paszt�s borogat�st kell v�gezni naponta.

SZ�L�S ALATT
A vaj�d�si id�szakban aj�nlatos v�gezni szint�n az enyhe abhyanga massz�zst, amelyet meleg f�rd� k�vet. Ez toniz�lja az eg�sz testet, bels� szerveket, izmokat �s cs�kkenti a sz�l�s alatt megjelen� f�jdalmakat. A m�sodik f�zisban az olajoz�st/massz�zst az umbiculus r�gi�ban kell v�gezni, lefel� ir�nyul� mozdulatokkal (a lefel� ir�nyul� mozdulat t�mogatja az ap�na v�yut, amely a sz�ls�ben j�tszik nagy szerepet). Ugyanilyen olajoz�st/massz�zst aj�nl az Ayurv�da a sz�l�s aktusa alatt is.

SZ�L�S UT�N
A kaumara-bhritya szerint k�zvetlen a sz�l�s ut�n, amikor a placenta el lett t�vol�tva, szint�n a h�vely valamint az alhas olajos massz�zsa aj�nlott. A massz�zs ut�n az alhasra er�s k�t�st aj�nlatos tenni. A meleg f�rd� szint�n aj�nlott a sz�l�s ut�n. Ezeket az elj�r�sokat a sz�l�s ut�ni 40.-edik napig aj�nlatos v�gezni.

A kaumara-bhritya szerint a sz�l�st k�vet�en a bab�t ghee �s pici s� kever�k�vel tiszt�tj�k meg a meconiumt�l, ami ut�n igen l�gy, r�vid olajos massz�zs k�vetkezik. Ezt egy arany vagy ez�st-oldatos meleg f�rd� k�veti (felforr�s�tott el�zetesen fert�teln�tett aranyat vagy ez�st�t tesz�nk meleg v�zbe). Ezt a baba els� sz�let�snapj�ig lehet folytatni rendszeresen.

A kaumara bhritya szerint, ha a kismam�nak gondja van az anyatej hi�ny�val, apad�s�val, akkor 3-6 napon kereszt�l a k�vetkez� dolgot kell v�geznie: p�rk�lj�n meg valamennyi �nizst (vigy�zzunk, hogy ne �gjen meg), majd z�zza porr�, �s reggel valamint este vegyen be egy kiskan�lnyit ebb�l a porb�l, egy dl v�zzel. Egyszer�, de igen hat�sos m�dszer.

Az olajos massz�zsok ut�n szant�lporb�l �s kurkum�b�l k�sz�lt paszt�val massz�rozzuk �t a testet. A f�rd�v�zbe ricinus lev�l f�zetet tehet�nk. Mindezek a n�v�nyek fert�tlen�t� �s t�pl�l� hat�s�ak.

Ayurv�dikus sz�t�r

Abyhyanga

Az �jurv�dikus teljes olajos testmassz�zs, gyakran k�t massz�r �ltal. A sz� jelent�se massz�zs. A meleg olaj simogat� mozdulatokkal ker�l a testbe massz�roz�s �ltal, mely �l�nk�ti a v�rkering�st, �s ki�r�ti a m�reganyagokat a szervezetb�l.

Agni

A k�ros ama kialakul�sa a helytelen t�pl�lkoz�sra vezethet� vissza �s a dosha kiegyens�lyozatlans�g�t eredm�nyezi. Ez akn�t �s reum�t okoz.

Basti

A basti olyan olajkever�k, mely ill�olajokat tartalmaz. Ilyen olajok est�nk�nt �s saj�t kezel�sre aj�nlottak. Laz�t� �s nyugtat� hat�s�ak. A panchakarma egyik fontos eleme, az em�szt�st hivatott kiegyenl�teni.

Dosha

A dosh�k egyfajta bioenergi�k, melyek bizonyos testi, lelki vagy ment�lis folyamatok�rt felel�sek. A dosh�k �p�tik le az �n. mahabhut�kat, az �t f� elemet. A 3 k�l�nb�z� doshat�ois: vata, pitta �s kapha. A dosha �llapota jelk�pezi a szem�lyes fel�p�t�s�nket, az �n. parkriti-t.

Ghee

A ghee tiszt�tott vaj, amely felforral�s sor�n k�sz�l �s a f�rd�habba ker�l bekever�sre. A foly�kony vajzs�r fontos szerepet kap az ajurv�d�ban: a bels� tiszt�t�sban is r�szt vesz. A panchakarma r�szek�nt minden reggel egy adag ghee-t kell inni.

Kapha

Az egyik dosha t�pus, akik sok bels� harm�ni�t sug�roznak �s mindent b�k�ben szeretnek maguk k�r�l. A testfel�p�t�s�k ink�bb er�teljes, hajlamosak a diab�teszre �s a t�ls�lyra. Lassan �s alaposan dolgoznak �s ink�bb flegmatikusak.

Mahabhuta

Az �jurv�dikus tan�t�sok szerint a vil�g 5 elemre bonthat�, ezek a mahabhut�k: f�ld, v�z, t�z, leveg� �s �ter. Az ember is 5 r�szre bonthat�, ezek �sszhangja hat�rozza meg az ember testi, lelki �s ment�lis �llapot�t. �gy pl. a t�z az em�szt�s�rt �s a kisug�rz�s�rt, a f�ld az illatunk�rt felel�s.

Panchakarma

A panchakarma egy �tr�szes tiszt�t� ritu�l�, mely �ltal a m�reganyagok tisztulnak ki a szervezet�nkb�l. Ez igen sz�lesk�r� tiszt�t�st jelent, az orrlyukakt�l eg�szen a belekig. Aj�nlott a kr�nikus �s pszichoszomatikus betegs�gek kezel�s�re egyar�nt.

Pitta

Az egyik dosha. Ezen csoport r�sztvev�i igen energikusak, c�lir�nyosak, hajlanak az egoizmusra �s a makacss�gra. Gyakran szenvednek b�rbetegs�gekt�l �s gyullad�sokt�l.

Prakriti

Az ember alapvet� fel�p�t�se, mely a dosh�k �sszhangja alapj�n �llap�that� meg.

Shirodhara

Ez azt jelenti, hogy legal�bb 20 percig meleg olajat csurgatnak a homlokunkra, mely igen nyugtat� �s tiszt�t� is egyben. El�zi az �lmatlans�got, a stresszt �s a fejf�j�st is

Vata

Az egyik dosha t�pus. A vata-domin�ns emberek igen gyeng�dek, �rz�kenyek �s lelkileg nagyon akt�vak. A kommunik�ci�s tehets�g�k �s a kreativit�suk kiemelked�, gyakran szenvednek em�szt�si gondokban �s hajlamosak a pszich�s megbeteged�sekre.