Figyelmeztetés a gyógynövények használatával kapcsolatban

A gyógynövények gyógyászati célra történő felhasználása előtt feltétlenül kérje ki kezelőorvosa, gyógyszerésze véleményét, akik az állapotának, korának, gyógyszerszedési szokásainak ismeretében egyénre szabottan tud tanácsot adni, az alkalmazható gyógynövény(ek) módjáról, időtartamáról, készítmények hatásairól, vagy a alkalmazott gyógyszerekkel való kölcsönhatásokról!

Az alábbiakban leírtak szükségesek annak mérlegeléséhez, hogy a felhasználó valamely gyógynövényt biztonsággal alkalmazhat-e orvosi ellátást nem igénylő panaszaira.

Bármely összetevővel szemben tapasztalt egyéni túlérzékenység esetén a növény további felhasználása egészségre veszélyes, a jelentkező tünetekkel célszerű szakorvoshoz fordulni. Erős hatású szerek felhasználása gyógyászati célra csak orvosi előírás alapján és gyógyszerész által elkészített gyógyszerformában biztonságos.

Várandósság és súlyos megbetegedések esetén a gyógynövény-terápia alkalmazása előtt nagyon ajánlott a kezelőorvos vagy gyógyszerész szakvéleményének kikérése. Belső vérzések, cukorbetegség, gyomor- és nyombélfekély, magas vérnyomás, migrén, bélszűkület, epilepszia, asztma, lázzal járó akut megbetegedések, krónikus vesebetegség és szívműködési zavarok stb. kizárólag növényi eredetű gyógyhatású termékekkel történő kezelése életveszélyes lehet. Azonban a gyógynövényi részekből készült szerek orvosi felügyelettel, a klasszikus gyógyszeres terápia mellett kiválóan kiegészíthetik az előírt terápiát.

A gyógynövények felhasználásának meghatározott esetekben és állapotok mellett kisebb dózisban is lehetnek káros egészségügyi hatásai, ezért az alábbiakban leírtak alkalmazása, csak saját felelősségre történhet.
A lehetséges kockázatokról és mellékhatásokról kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!



A gyógynövények ismeretének története

Ősi kultúrákban elsősorban ezekkel a növényekkel gyógyítottak, több ezer gyógynövényt ismertek, melyet a modern tudomány kutatásaival igazolt. Vannak vadontermő és termesztett gyógynövények. A rómaiak termesztettek először, de az egyiptomi Ebers-papirusz i. e. 3500 körül, több mint 800 különböző gyógymódot ír le.

Magyarországon az 1915-ben alapított Gyógynövénykísérleti Állomás kezdte meg, majd a Gyógynövénykutató Intézet és a Herbária Központ szervezi a vadontermő gyógynövények gyűjtését és termesztését.

A gyógynövények hatóanyagai

    Alkaloidok Általában bódító, fájdalomcsillapító, izgató és élénkítő hatásúak (anyarozs, beléndek, fecskefű, mákgubó, maszlag, nadragulya, őszi kikerics).

    Cserzőanyagok Bélhurut oldására és vérzéscsillapításra használják (tölgy, nyír, vadgesztenye).

    Glukozidok Szívműködést szabályzó, izzasztó, vizelet elhajtó, hashajtó hatású anyagok (gyűszűvirág, tavaszi-héricsfű, gyöngyviráglevél).

    Illóolajok Emésztést serkentő, gyulladást gátló, ízesítő hatásúak (ánizs, borsmenta, cickafark, édeskömény, fodormenta, kakukkfű, kamilla, koriander, zsálya).

    Keserű anyagok Emésztést serkentő, étvágyjavító, gyomorerősítő hatásúak (benedekfű, ezerjófű, fehér üröm, kálmosgyökér, tárnicsgyökér).

    Szaponinok Nyálkaoldó, felszívódást elősegítő, köptető hatású anyagok (iglicgyökér, kankalingyökér, szappangyökér).

    Szénhidrátok Gyulladást csökkentő és bevonóanyagok (bodza, édesgyökér, gyermekláncfű, hársfavirág, papsajt, zilizgyökér).

    Vitaminok: A-vitamint a sárgarépa és csonthéjas gyümölcsök, B-vitamint a gabonamagvak, C-vitamint s friss gyümölcsök, csipkebogyó, paprika, E-vitamint a gabonafélék csíraolajából nyerünk.

A gyógynövények felhasználása [szerkesztés]

    A gyógyszeripar különféle eljárásokkal kivonja, (izolálja) a hatóanyagokat és azt tisztán, vagy más hatóanyag(ok)kal, vegyületekkel különböző gyógyszerformákban hozza forgalomba. Például a gyűszűvirág leveléből szívműködést szabályzó (digitális), az anyarozsból vérzéscsillapító, vérnyomáscsökkentő (ergotamin, ergotoxin, ergometrin), a métengfűből vérnyomáscsökkentő (vincamin), a nadragulyagyökérből görcsoldó, szemészeti célokat szolgáló (atropin), a macskagyökérből nyugtató (valerin), a mákgubóból fájdalomcsillapító (morfin), köhögéscsillapító (kodein) hatású anyagot állítanak elő.

    Élelmiszeripar, de ezen belül a likőrgyártás és az édesipar is nagyon sok gyógynövényt használ.

    Kozmetikai ipar: A szájvizek, illatszerek, hajszeszek, hajolajok, főleg az arcbőr jellegének megfelelő arcpakolásokhoz, illatos növényi fürdők és egyéb kozmetikai szerek készítéséhez használják.

    A bőriparban, a bőrök feldolgozásához (cserszömörce, füzényfű), a szűcsiparban (szappangyökér) használata szükséges.

    Dohányipar a dohány fermentálásakor, (somkorófű, szagosmüge) illatanyag javítására használják.

    A népi gyógyászatban
      A népi gyógyászat racionálisnak nevezhető gyakorlata elsősorban a gyógynövények felhasználásán alapult, de alkalmaztak különféle ásványi anyagokat, állati eredetű termékeket is. A 17. sz.-tól kezdve megjelenő füveskönyvek és kéziratos orvosi könyvek gazdag népi gyógyászati anyagot tartalmaznak. A gyógyító hatású növényeket a természetes felhasználás mellett többféleképpen használták a kezelés során, pl. fürdőt készítettek, teát főztek, vagy borogatásra használták – s használják sok helyen ma is. Általában nem egy, hanem több növény került egyszerre felhasználásra, gyakran valamilyen folyadékban (víz, pálinka, bor, olaj) feloldva. Meglehetősen ritka, hogy népi gyógyászati adatban egyedül szerepeljen gyógyszerként.
A gyógynövények legtöbbjénél fontos a begyűjtés időpontja, pl. valamelyik jeles nap: Szent György, Szent Iván stb. Fontos a gyógyhatású fürdő elkészítésének időpontja is: pl. naplemente után. A hagyomány meghatározta a gyógyító cselekvés színteré, gyakran pedig a személyét is.


A gyógynövények gyűjtése

A gyógynövények gyűjtése és termesztése külön szakértelmet kíván. A legjobb gyógyhatást a frissen szedett gyógynövényekkel érhetjük el, de ügyelni kell arra, hogy a növényeket a megfelelő időben, helyen és módon gyűjtsük és szárítsuk.

Gyökereket kora tavasszal vagy ősszel,

Leveleket virágzás előtt és alatt,

Termést a teljes érés idején,

Virágokat a virágzás kezdetekor gyűjtsük.

    Csak egészséges, tiszta, féregmentes növényeket gyűjtsünk. A gyűjtést lehetőleg napsütéses időben, a növény száraz állapotában (eső és harmat felszáradása után) végezzük.
    Használjunk vesszőkosarat, papírdobozt, zacskót vagy hálót, de nem szabad műanyagot használni, mert a növény befülled és a szárítás közben megfeketedik.
    Ne gyűjtsünk műtrágyázott szántóföldön, legelőn, szennyezett vizek partján, nagyforgalmú autópályák vagy utak, ipartelepek, illetve vasúti töltések környékén.

Szárítás

    A gyógynövényeket szárítás előtt ne mossuk meg. Aprítsuk fel, tiszta kendőn vagy papíron terítsük szét, árnyékban, szellős, meleg helyen szárítsuk. (Például padláson)
    A gyökerek, nedvdús termések, kérgek teljes kiszárításához, még feldarabolt állapotban is mesterséges hőre van szükség. A hőmérséklet ilyenkor sem lehet 35 °C-nál magasabb.

Tárolás

    Csak teljesen száraz növényeket tegyünk el télire. Tároláshoz zöld üvegeket, kartondobozokat, textilzsákokat használhatunk. Védjük a nedvességtől, a fénytől és fémekkel való érintkezéstől.